Az új EKÁER-részlet szabályokat tartalmazó miniszteri rendelet számos ponton új alapokra helyezi az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer szabályozását, illetve letisztultabb szabályozási struktúrát biztosít a korábban hatályos szabályokhoz képest.
A) ALAPVETŐ VÁLTOZÁSOK
A szigorúbb jogértelmezés lép életbe, vagyis a bejelentési kötelezettség alóli mentesüléshez mindkét határérték alá kell kerülni.
A mentességi szabály kapcsán (a „vagy kötőszó „és”-re cserélésével) egyértelműsítésre került, hogy a mentességhez megjelölt két feltétel együttes érvényesülése esetén áll be az EKAER alóli mentesülés, azaz mentesség kizárólag akkor alkalmazható, ha a szállított termékegység sem a 2,5 tonnát, sem az 5 millió forint értékhatárt nem haladja meg.
Enyhülés, hogy a nem kockázatos termékek esetén az áru értékére vonatkozó határérték 5 millió forintra emelkedik. A kockázatos élelmiszerek esetén is növekedtek a határértékek, itt az egyéb kockázatos termékek előírásai lesznek érvényesek, tehát 500 kg tömeg vagy 1 millió forint áruérték felett keletkezik csak bejelentési kötelezettség.
(1) A súly és az értékhatároknak egyszerre kell teljesülniük a mentességi feltételeknél (termékek bruttó tömege, nettó értéke), azaz egyértelműsödnek az EKAER alóli mentesülés súly illetve értékhatárhoz kötött feltételei (az ún. „és/vagy” problematika).
(2) 500 kg-ra és 1 millió forintra emelkedik a kockázatos termékeknél (tehát a kockázatos élelmiszereknél is) a bejelentési kötelezettség határértéke. A nem kockázatos termékek esetén a limit 2.500 kg és 5 millió forintra változik.
(3) A kockázati biztosíték számításának ideje 60 napról 45 napra csökken.
(4) Az áru megérkezését a megérkezést követő 3 munkanapon belül kell bejelenteni, de legkésőbb az EKAER-szám érvényességi idején belül.
(5) A fuvarozás megkezdéséig a termék megnevezése, valamint vámtarifaszáma is módosítható.
(6) A cikkszám bejelentése 2015. március 1-jét követően opcionális, azaz nem kötelező.
(B) MENTESSÉGEK
(1) a hulladékszállításról szóló 1013/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti bejelentésköteles hulladékszállítás keretében szállított termék,
(2) a fémkereskedelemről szóló törvény szerinti anyagkísérő okmánnyal szállított fémkereskedelmi engedélyköteles termék,
(3) az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény 1. § 1. pontja szerinti anyagok, (azaz bármely anyag vagy azok keveréke, amelyet emberi betegségek megelőzésére vagy kezelésére alkalmazható termékként jelenítenek meg, vagy azok az anyagok vagy keverékei, amelyek farmakológiai, immunológiai vagy metabolikus hatások kiváltása révén az ember valamely élettani funkciójának helyreállítása, javítása vagy módosítása, illetve az orvosi diagnózis felállítása érdekében az emberi szervezetben vagy emberi szervezeten alkalmazhatók)
(4) a postai szolgáltatásokról szóló törvény szerint postai küldeményként feladott termék
(C) EGYSZERŰSÍTETT ADATKÖZLÉS
Az a közúti fuvarozási tevékenységet folytatni kívánó adózó, akinek (amelynek)
(1) a bejelentés évét megelőző második adóévben az éves nettó árbevétele az 50 milliárd forintot elérte vagy meghaladta,
(2) a bejelentés évét megelőző második adóévben az értékesítése nettó árbevételének 80%-a (40 milliárd forint) saját termelésű készletek értékesítéséből származik,
(3) szerepel az állami adó- és vámhatóság által vezetett köztartozásmentes adózói adatbázisban, és
(4) a 11-13. § szerinti bejelentés időpontjában nem áll adószám felfüggesztés hatálya alatt
az EKAER szám megállapítása érdekében nem kockázatos termékek esetében jogosult egyszerűsített adattartalommal bejelentést tenni.
Az adózó az állami adó- és vámhatóságtól gyártásszervezésének sajátosságára tekintettel kérheti meghatározott belföldi felrakodási cím és belföldi kirakodási (átvételi) cím közötti, legfeljebb 20 kilométeres, teljes egészében belföldi közúti szakaszon történő közúti fuvarozással járó tevékenység mentesítését (a továbbiakban: útszakasz-mentesítés), amennyiben az adott közúti szakaszon a saját részére beszerzett vagy az általa feladott termékek fuvarozásának gyakorisága okán a napi bejelentési kötelezettség aránytalan terhet jelent az adózó számára.
(D) A VEVŐ IS LEHET BEJELENTÉSRE KÖTELEZETT
nem kockázatos termékek, valamint nem közvetlen végfelhasználó részére történő első ÁFA-köteles értékesítés esetén esetén.
A közúti fuvarozással járó, belföldön nem közvetlen végfelhasználó részére történő első ÁFA-köteles értékesítés esetén már a címzett, azaz a vevő is lehet bejelentésre kötelezett. Ha az árut a címzett fuvarozza (fuvaroztatja) el, akkor ő lesz a kötelezett. Ez a rendelkezés 2015. április 1-jétől lép hatályba és kizárólag a nem kockázatos termékekre vonatkozik.
Az áru megérkezését mostantól csak az eredeti bejelentésre kötelezett jelentheti.
(E) LÁNCÜGYLETEK
Ha a terméket belföldön egymást követően többször értékesítik (láncügylet) úgy, hogy azt csak egy alkalommal fuvarozzák közúton, akkor az EKÁER-szabályait arra a termékértékesítésre kell alkalmazni, mely során a terméket fuvarozzák, azaz ebben az esetben a bejelentés nem megkerülhető. Az ÁFA-törvény szabályozásától eltérő pontosító rendelkezés, hogy amennyiben egy láncügylet közbenső szereplője, aki egyszerre feladó és címzett is, úgy tekintendő, mint aki a termék fuvarozását, vagy fuvaroztatását feladóként végzi.
