PerfActa Kft.

2018 július 1-től indul a számlák valós idejű bejelentése a NAV felé. Minden olyan belföldi adóalany részére kibocsátott számláról, amelynek áfa tartalma eléri, vagy meghaladja a 100 ezer forintot, adatszolgáltatást kell teljesíteni az adóhatóság felé. Mindezt valós, vagy közel valós időben. Csak adóalanyok felé kiállított és csak százezer forint feletti áfa tartalmú számlák esetében él a kötelezettség.

Kikre vonatkozik a valós idejű számlaadat-szolgáltatás?

A valós idejű számlaadat-szolgáltatási kötelezettség minden belföldön nyilvántartásba vett adóalanyra vonatkozik, így a belföldi cégekre és a külföldi cégek belföldi adószámaira is(adóregisztráltakra).

Az adatszolgáltatási kötelezettség vonatkozik azokra a belföldi adóalanyokra is, amelyek a számlázást például külföldi szolgáltató központba szervezték ki, így a tényleges számlakibocsátás külföldön történik. Ebben az esetben az adózónak eleget kell tennie a számla-adatszolgáltatási kötelezettségnek. Az adatszolgáltatás technikája ugyanis lehetővé teszi, hogy az adatokat külföldről is lehessen továbbítani a NAV felé.

Milyen számlákra vonatkozik a valós idejű számlaadat-szolgáltatás?

A valós idejű számlaadat-szolgáltatás csak bizonyos számlákra vonatkozik. Az adatszolgáltatási kötelezettség:

• csak a ténylegesen kibocsátott számlákra vonatkozik;
• csak a belföldi adóköteles ügyletekre vonatkozik.
• csak a belföldön nyilvántartásba vett adóalanyoknak kibocsátott számlákat kell jelenteni,
• csak az egyenes adózás alá eső ügyleteket kell jelenteni,
• csak azon számlákat kell jelenteni, ahol az áthárított áfa összege eléri vagy meghaladja a 100 ezer forintot. Ha a számlán több tétel szerepel (és akár több adómérték), akkor az összes tételt jelenteni kell, ideértve az adómentes tételeket is.

Lehet-e válogatás nélkül jelenteni minden kimenő számlát?

Erre van lehetőség, az adóalany dönthet úgy is, hogy figyelmen kívül hagyja az adóértékhatárt és – függetlenül attól, hogy a számlatartalmaz-e áthárított adót, illetve, hogy milyen összegű áthárított adót tartalmaz – valamennyi belföldi adóalany számára kiállított számlájáról adatot szolgáltat. A NAV az önkéntesen szolgáltatott számlaadatokat is befogadja.

Mi a helyzet a kézi számlákkal?

Kézi számlázás – nyomtatvány, például számlatömb alkalmazásával történő – esetén a számla adatait webes felületen kell rögzítenie az adózónak. Az adatszolgáltatást ebben az esetben legfeljebb 5 naptári napon belül teljesíteni kell. Ez a határidő rövidül akkor, ha a számla 500 ezer forint vagy azt meghaladó összegű áthárított adót tartalmaz. Az 500 ezer forint vagy annál nagyobb összegű áfát tartalmazó számla adatait már a számlakibocsátás utáni napon rögzíteni kell a webes felületen.

Hogyan kezdheti el a cég a felkészülést az adatszolgáltatásra?

A valós idejű számla-adatszolgáltatás adózói regisztrációt követően kezdhető meg. Ez magában foglalja az adatszolgáltató végpont és a számlázó program regisztrálását is. A regisztráció során a képviseleti jogosultság fennállását a NAV vizsgálni fogja.

Mulasztás esetén milyen szankciók várhatók?

Azok, akik az online jelentési kötelezettségnek nem, vagy késve tesznek eleget, akár 500 ezer forintos bírsággal is sújthatóak, számlánként.

Ha valaki csúszik a rendszer elindításával, vagy nem megfelelően küldi át az adatokat, akár 1 millió Ft-os bírságot kockáztat, a számla befogadója pedig elvesztheti áfa-levonási jogát. A hatóság minden hibáért a kibocsátó adózót fogja felelőssé tenni, még ha a szoftverfejlesztő vagy a számlázással megbízott alvállalkozó okozta is a mulasztást.

Már csak kevesebb, mint fél év felkészülési idő maradt az online számla-adatszolgáltatás bevezetésére. „A felkészülés pedig nemcsak a számlázó szoftverfejlesztő cégeket érinti” – figyelmeztet Jancsa-Pék Judit, a LeitnerLeitner vezető adótanácsadója – „hanem minden vállalkozást. Legsúlyosabban talán azokat, melyek saját számlázási, ügyviteli rendszert használnak. Ők jellemzően nagyobb, sokszor nemzetközi hátterű vállalatcsoportok.” Ha valaki csúszik a rendszer elindításával, vagy nem megfelelően küldi át az adatokat, akár 1 millió Ft-os bírságot kockáztat, a számla befogadója pedig elvesztheti áfa-levonási jogát. A hatóság minden hibáért a kibocsátó adózót fogja felelőssé tenni, még ha a szoftverfejlesztő vagy a számlázással megbízott alvállalkozó okozta is a mulasztást. (tovább…)

A hipa adóelőleg kiegészítéséről szóló bevalláshoz a 17HIPAEK jelű nyomtatványt kell kitölteni. A NAV a benyújtásról befogadó nyugtát küld, és a bevallást elektronikusan továbbítja a megjelölt székhely, telephely szerinti önkormányzati adóhatóságnak. Az önkormányzati adóhatóság a NAV-hoz határidőben benyújtott adóbevallást teljesítettnek tekinti.

Már nemcsak a helyi iparűzési adó (hipa) bevallást, hanem az adóelőleg kiegészítéséről szóló bevallást is be lehet nyújtani elektronikusan a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz (NAV) – hívja fel a figyelmet az adóhatóság.

A hipa adóelőleg kiegészítéséről szóló bevalláshoz a 17HIPAEK jelű nyomtatványt kell kitölteni. A NAV a benyújtásról befogadó nyugtát küld, és a bevallást elektronikusan továbbítja a megjelölt székhely, telephely szerinti önkormányzati adóhatóságnak. Az önkormányzati adóhatóság a NAV-hoz határidőben benyújtott adóbevallást teljesítettnek tekinti. Az adóhatóság az esetleges késedelmet és a bevallás tartalmát nem vizsgálja, csak azt, hogy a bevallást benyújtó jogosult-e a bevallások benyújtására.

Az általános nyomtatvány-kitöltő keretprogramra (ÁNYK) optimalizált HIPAEK bevalláskitöltő programja, valamint a kitöltést segítő aktív súgó a NAV honlapján érhető el:http://nav.gov.hu/nav/letoltesek/nyomtatvanykitolto_programok. A helyes kitöltést a programban rövid, figyelmeztető üzenetek, valamint kitöltési útmutató segíti.

Január 1-jétől van lehetőség arra, hogy az adózók elektronikusan, a NAV-nál vallják be állandó jellegű helyi iparűzési adó (hipa) kötelezettségüket, több önkormányzatot érintő adókötelezettség esetén csoportosan is be lehet küldeni a hipa bevallásokat. Az iparűzési adóból származó bevétel változatlanul a települési önkormányzat saját bevétele. Az adózónak – függetlenül attól, hogy a hipa bevallást a NAV-on keresztül nyújtotta be – az önkormányzati adóhatóság számlájára kell megfizetnie az adót. A helyiadó-ügyekben továbbra is azon önkormányzati adóhatóság jár el, amelynek az önkormányzata a helyi adót bevezette.

Forrás: MTI

Az egyik legfontosabb változás, hogy 2017. január 1-jétől nem alanya a cégautóadónak a személygépkocsit tartósan bérbe vevő. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a hatálybalépést követően a tartós bérletbe adott személygépkocsi esetén – amennyiben az az adó tárgyát képezi – a tulajdonos az adó alanya.

A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény (a továbbiakban: Gjt.) cégautóadóról szóló rendelkezései számos ponton módosultak 2017. január 1-jei hatállyal.

(tovább…)

Itt a végső határidő – március 15-től mindenkinek kötelező az áttérés az új Ptk. szabályokra!

Azoknál a korlátolt felelősségű társaságoknál, amelyeknek a jegyzett tőkéje mindeddig nem érte el a hárommillió forintot legkésőbb 2017. március 15-ig kötelező a törzstőke felemeléséről és ezzel egyidejűleg az új Ptk. szerinti továbbműködésről dönteni, vagy átalakulásukról, megszűnésükről határozni.

Kiket érint a tőkeemelési, Ptk. harmonizációs kötelezettség?
Az új Ptk-val való harmonizáció, és a tőkeemelés határideje meghosszabbításra került 2016-ban azon kft.-k tekintetében, amelyeknél a jegyzett tőke nem éri el a hárommillió forintot.

Amennyiben a módosítási kötelezettség fennáll, úgy a változásbejegyzési kérelmet a társasági döntést követő 30 napon belül kell a cégbíróság részére benyújtani. Ebből adódóan legkésőbb 2017. március 15-én kell döntést hoznia a társaságnak a törzstőke felemeléséről, a Ptk. szabályaival összhangban történő továbbműködésről, és ez esetben a változásbejegyzési kérelmet 2017. április közepéig kell benyújtani a cégbíróság felé.

Milyen döntéseket hozhat a kft. a kötelező tőkeemeléssel összefüggésben?

(tovább…)

1.    Termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás valósul meg az olyan meleg konyhás önkiszolgáló étterem esetén, ahol biztosított a fogyasztáshoz asztal, ülőhely, megfelelő evőeszköz, szalvéta, azonban az asztalokat nem szedik le, hanem kiírásban hívják fel a vendéget a tálca visszavitelére?
Az étkeztetési (vendéglátó) szolgáltatások nyújtása során alkalmazható kedvezményes adómérték tárgyában 2016. december 7-én a Nemzeti Adó- és Vámhivatal honlapján megjelent tájékoztató alapján a szolgáltatásnyújtásnak történő minősítéshez nem feltétlenül szükséges, hogy az ételt, italt felszolgálják, tehát az önkiszolgáló étkezőhelyeken is megvalósulhat szolgáltatásnyújtás. Így abban az esetben, ha az étel, illetve a helyben készített alkoholmentes ital helyben fogyasztásra történő értékesítése úgy valósul meg, hogy a helyben fogyasztáshoz megfelelő környezet, eszközök (pl. asztal, ülőalkalmatosság, evőeszközök, szalvéta, stb.) biztosított, önmagában az a körülmény, hogy a tányérokat, tálcákat nem szedik össze (mert az a vendégek feladata), még nem eredményezi azt, hogy a kérdésben szereplő ügylet termékértékesítésnek minősül. (tovább…)