facebook

Humánerőforrás

Vezetőség
[management]


Munkatársak
colleagues]



Cím: 1122 Budapest Hajnóczy József utca 3. fsz. 2.

Mobil: (+36) 20 404 09 66

Mobil: (+36) 20 529 96 88

Fax: (+36) 1 225-0536

Email: kapecska [.] orsolya [at] perfacta [.] hu

 


Nagyobb térképre váltás

Megszűnt a pánikveszély, átmeneti haladék a létesítő okirat módosításához.

A tőkeemeléssel és az új Ptk. harmonizációjában érintett szervezetek újabb haladékot nyertek, hogy a jogszabályban leírt követelményeknek megfelelő tulajdonosi forrást biztosítsanak a tulajdonukban lévő cégre valamint működésük a 2013. évi V. törvénnyel teljes összhangban történjen.  (tovább…)

Kötelező cégmódosítás tájékoztatás

A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (új Ptk.) 2014. március 15. napján hatályba lépett. Az új Ptk. hatálybalépésével összefüggő átmeneti rendelkezéseket tartalmazó Ptké. szabályainak megfelelően a korlátolt felelősségű társaságoknak a Ptk. rendelkezéseit 2016. március 15. napjától kell alkalmaznia.

A cégmódosítási kötelezettség a 2014. március 15-ét megelőzően a cégjegyzékbe bejegyzett, valamint bejegyzés alatt álló azon korlátolt felelősségű társaságokat érinti, amelyek jegyzett tőkéje nem éri el a 3.000.000, azaz hárommillió forintot, valamint a 2014. március 15-ét megelőzően a cégjegyzékbe bejegyzett, valamint bejegyzés alatt álló azon korlátolt felelősségű társaságokat, akiknek a jegyzett tőkéje ugyan eléri a 3.000.000, azaz hárommillió forintot, de létesítő okiratuk nem áll összhangban az új Ptk rendelkezéseivel.

A kötelező cégmódosítás, illetve a tőkeemelés határideje tehát:

2016. március 15.

Tájékoztatjuk, hogy illeték és közzétételi költségtérítés megfizetése nélkül lehet a cégbírósághoz benyújtani a változásbejegyzési kérelmet, feltéve, hogy az ahhoz csatolandó létesítő okirat módosítása kizárólag a Ptk. rendelkezéseihez történő igazítás.

Cafeteria tájékoztató 2016

A letölthető táblázatban összefoglaltuk az adómentes, a béren kívüli és az egyes meghatározott juttatásokat az egyedi és csoportos korlátokkal, valamint a rájuk vonatkozó közteher mértékekkel.

Forrás: P. Király Ágnes

Közzétéve: 2015. December 16.

Nyereség-minimum szabályai 2015-ben.

FIGYELEM!
2015-től már NEM CSÖKKENTHETŐ az összes bevétel az eladott áruk beszerzési értékével és az eladott közvetített szolgáltatás értékével!

 

Ha az adózó adózás előtti eredménye vagy az adóalapja közül a nagyobb érték nem éri el a jövedelem-(nyereség-) minimumot, akkor választása szerint
  • adóbevallásában az adózás rendjéről szóló törvény 91/A §-ának (1) bekezdése szerinti nyilatkozatot tesz, vagy
  • a jövedelem-(nyereség-) minimumot tekinti adóalapnak.

A jövedelem-(nyereség-)minimum meghatározásakor az összes bevételből kell kiindulni (árbevétel+egyéb bevétel+ pénzügyi műveletek bevétele+ rendkívüli bevétel).

(tovább…)

A számlázó programok “adóhatósági ellenőrzési adatszolgáltatás” funkciója

A számla és a nyugta adóigazgatási azonosításáról, valamint az elektronikus formában megőrzött számlák adóhatósági ellenőrzéséről szóló 23/2014. (VI. 30.) NGM rendelet (továbbiakban: Rendelet) 2016. január 1-jétől hatályos 11/A. §-a értelmében a számlázó programnak olyan önálló, de a programba beépített, „adóhatósági ellenőrzési adatszolgáltatás” elnevezésű funkcióval kell rendelkeznie, amelynek elindításával adatexport végezhető

a) a kezdő és záró dátum (év, hónap, nap) megadásával meghatározható időszakban kibocsátott, illetve

b) a kezdő és a záró számlasorszám megadásával meghatározható sorszámtartományba tartozó számlákra.

(tovább…)

A családi kedvezmény és az adóazonosító jel használatának szabályai

A 2015. szeptember 8-tól hatályos Szja törvénymódosítás alapján a családi kedvezmény érvényesítése során a kedvezményezett eltartottak és az eltartottak adóazonosító jelének feltüntetése a kellő felkészülési idő biztosítása érdekében csak 2017. január 1-jétől válik kötelezővé. Ezt megelőzően adóazonosító jel hiányában továbbra is elegendő a természetes személyazonosító adatok és a lakcím megadása.

(tovább…)

Adótörvények változása 2016-ban.

 

Személyi jövedelemadó és társadalombiztosítás

A módosítás értelmében 2016. január 1-től a személyi jövedelemadó kulcsa 16 százalékról 15 százalékra csökken.

A törvény a kamatjövedelmek tekintetében átmeneti rendelkezést fogalmaz meg. Ha a juttatást megalapozó időszak 2016. január 1-jét megelőzően kezdődött, de a jövedelem megszerzése ezt követően történt, úgy a 15 százalékos adókulcs a 2016-tól kezdődő időszakra eső jövedelmrészre arányosan alkalmazandó.
Az adókulcs változása miatt szükségessé vált a családi kedvezmény mértékeinek módosítása is úgy, hogy azok nettó értéke megmaradjon. Változatlanul maradt az a módosítás, miszerint a kétgyermekes családok kedvezménye 2016-tól kezdődően 4 év alatt fokozatosan 10 ezer forintról 20 ezer forintra nő.
Magánnyugdíjpénztárból történő visszalépés. A módosítások értelmében nem minősül bevételnek a személyi jövedelemadó szempontjából a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe visszalépő tagok részére a magánnyugdíjpénztár által átutalt tagi kifizetés. Abban az esetben, ha a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe visszalépő tag a tagi kifizetés címén kapott összeget nem veszi fel, hanem önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba utaltatja, az összevont adóalapba tartozó jövedelmét terhelő személyi jövedelemadó terhére az átutalt összeg 20 százalékának megfelelő, de maximum 300 ezer forint adóvisszatérítéséről rendelkezhet.
Társadalombiztosítás. 2016. január 1-jétől az egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege 6930 forintról 7050 forintra nő.

 

(tovább…)

Tájékoztatás az Egységes Képviseleti Adatlap (EGYKE adatlap) bevezetéséről

Tájékoztatjuk Tisztelt Ügyfeleinket, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal az állami adóhatóság előtti képviseleti eljárások egységesítése érdekében 2015. július 17-étőlbevezeti az Egységes Képviseleti Adatlapot (a továbbiakban: EGYKE adatlapot), mellyel az állandó meghatalmazottak, megbízottak, törvényes képviselők bejelentési kötelezettségeivel járó adminisztrációs terhek is jelentősen csökkennek, a bejelentés során követendő szabályok pedig egyszerűsödnek. 

(tovább…)

JOGSZABÁLYVÁLTOZÁS (!!) – JÚNIUSTÓL ÚJ SZABÁLYOK LÉPNEK ÉLETBE AZ EKÁER-SZÁM KÉRÉSÉRE

Június 1-jétől elég lesz egy ekáer-számot kérni a fuvaroknál akkor is, ha egy feladó több helyről szállíttat, illetve egy címzett több kirakodási helyére történik a fuvar, de a részletszabályoknak is meg kell felelni – az elektronikus közúti áruforgalom ellenőrző rendszer (ekáer) működéséről szóló nemzetgazdasági miniszteri rendeletnek ez a része június első napján lép hatályba. 
A részletszabályok szerint ha egy feladó több felrakodási címéről, az Európai Unió más tagállamából belföldi kirakodási címre történő fuvarozás esetén, kizárólag a sorban utolsó felrakodási címet kell bejelenteni. Ellenben a belföldi feladási címről, belföldi vagy az Európai Unió más tagállamában található kirakodási (átvételi) címre történő közúti fuvarozás esetén valamennyi felrakodási címet be kell jelenteni. 
Amennyiben egy címzett több kirakodási (átvételi) címére történik a fuvarozás, akkor a belföldről az Európai Unió más tagállamában található kirakodási címre történő közúti fuvarozás esetén kizárólag a sorban első kirakodási címet kell bejelenteni. Az Európai Unió más tagállamából – vagy belföldi feladási címről – belföldi kirakodási címre történő közúti fuvarozás esetén padig valamennyi kirakodási címet be kell jelenteni.

Forrás: MTI

Időszakos elszámolású ügyletek kezelése

Az időszaki elszámolású (folyamatos teljesítésű) ügyletek elszámolása 2016. január 1- ével megváltozik. Ez az áttérési dátum általános szabály, viszont az áfa törvény különválasztja a könyvviteli, könyvvizsgálati, adótanácsadói szolgáltatásokat a többi szolgáltatástól, és ezekre a szolgáltatásokra 2015. július 1-től vezeti be az új szabályokat. (58/A §).

Időszakos elszámolási ügyletek

Visszakerül az áfa-törvénybe az a rendelkezés, miszerint időszakos elszámolású ügyleteknél (más néven: folyamatos szolgáltatás) nem a fizetési határidő lesz az elszámolási időszak utolsó napja, hanem a teljesítés időpontja.

Ez alól két kivétel lesz:

  1. Ha a fizetés esedékessége és a számla/nyugta kibocsátása megelőzi az időszak utolsó napját – a teljesítés időpontja a számla/nyugta kibocsátásának napja lesz;
    A teljesítési időpont, a számla vagy a nyugta kibocsátásának időpontja, és az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszakra vonatkozó ellenérték megtérítésének esedékessége, valamint a számla vagy a nyugta kibocsátása az elszámolási időszak utolsó napját megelőzi.
    Példa:
    Szeptember havi díj augusztus 20-án kiállított számla alapján szeptember 10-ig esedékes, akkor a számla teljesítési napja augusztus 20-a.
  2. az első eset alá nem tartozó esetekben, ha a fizetés esedékessége az időszak utolsó napját követő időpontra esik, akkor a teljesítés időpontja az ellenérték megtérítésének esedékessége, de legkésőbb az időszak utolsó napját követő 30. nap lenne.
    A teljesítési időpont, az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszakra vonatkozó ellenérték megtérítésének esedékessége, de legfeljebb az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszak utolsó napját követő harmincadik nap ha az ellenérték esedékessége az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszak utolsó napját követő időpontra esik.
    Példa:
    Szeptember havi díj október 15-ig esedékes, akkor október 15-e a teljesítés időpontja. Amennyiben november 5-ig esedékes, akkor október 31-e a teljesítés időpontja.

Összefoglalva:

  1. Ha mind a számlakibocsátás, mind az esedékesség megelőzi az elszámolási időszak utolsó napját, akkor a teljesítés a számlakibocsátás időpontja.
  2. Ha az esedékesség megelőzi az elszámolási időszak utolsó napját vagy arra esik, ugyanakkor a számlakibocsátás az elszámolási időszak utolsó napját követi, akkor a teljesítés időpontja az elszámolási időszak utolsó napja.
  3. Ha az esedékesség az időszak utolsó napját követi, de az időszak utolsó napját követő 30. napot nem éri el, akkor függetlenül a számlakibocsátás időpontjától, az esedékesség a teljesítés időpontja.
  4. Ha az esedékesség az időszak utolsó napját követő 30. napon túli időpont, akkor függetlenül a számlakibocsátás időpontjától a teljesítési idő az elszámolási időszak utolsó napját követő 30. nap.

Ami nem változik:

  • az elszámolási időszak nem lehet hosszabb tizenkét hónapnál. Ha mégis hosszabb, akkor a 12. hónap utolsó napja a teljesítési időpont.
  • Közösségen belüli (EU) adómentes termékértékesítésnél az elszámolási időszak nem lehet hosszabb egy naptári hónapnál, ha mégis hosszabb, akkor a hónap utolsó napja a teljesítési időpont.
  • külfölditől igénybe vett (nemzetközi fordított adózású) szolgáltatásnál egy naptári évnél nem lehet hosszabb az elszámolási időszak.
  • az 58. § szerinti folyamatos teljesítésű szabály nem alkalmazható az Áfa törvény 10. §-a szerinti ügyletekre (zárt végű lízing, részletre vétel)
  • devizás számlánál továbbra is a számla kibocsátásának napján érvényes árfolyamon kell forintosítan

 

Fejlesztés:

Fejlesztés:

Nemzetközi piacon való megjelenés fejlesztése a PerfActa Kft-nél

Munkatársaink:

Munkatársaink: