Elérhetőségünk

Cím: 1122 Budapest Hajnóczy József utca 3. fsz. 2.

Mobil: (+36) 20 404 09 66

Mobil: (+36) 20 529 96 88

Fax: (+36) 1 225-0536

Email: info [at] perfacta [.] hu

 


Nagyobb térképre váltás

TÁMOGATÁST KAPNAK AZ ONLINE KASSZÁK BESZERZÉSÉHEZ A VÁLLALKOZÁSOK

Az online pénztárgépek használatára 2017. január 1-jétől kötelezett vállalkozások 50 ezer forintot kaphatnak a gépek beszerzéséhez, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) pénztárgép-támogatásról szóló rendelettervezete hétfőtől véleményezhető – közölte a tárca.

A NGM közleménye szerint több mint 20 ezer vállalkozás pénztárgép-beszerzéséhez nyújt segítséget a kormány. A támogatás összege kasszánként 50 ezer forint, amelyet a vállalkozások legfeljebb öt pénztárgépre vehetnek igénybe.

(tovább…)

ONLINE PÉNZTÁRGÉPEK – JANUÁRTÓL KITERJESZTIK

Az online pénztárgép használatára újonnan kötelezettek köre nem változik, a ruhatisztítókkal, autójavítókkal, pénzváltókkal és a taxisokkal együtt a masszőröknek is be kell szerezni a pénztárgépeket.

A Nemzeti Adó és Vámhivatal (NAV) felkészült az online pénztárgépek kötelező használatának január elsejei kiterjesztésére, a gépek engedélyeztetése jól halad – mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a Díj a sikeres vállalkozásokért elismeréseinek átadása után az újságíróknak szerdán, Budapesten.

Hangsúlyozta: a korábban tervezett szeptember végi időpont helyett egységesen január elsejétől lesz kötelező az online pénztárgép használata.

Az online pénztárgép használatára újonnan kötelezettek köre nem változik, a ruhatisztítókkal, autójavítókkal, pénzváltókkal és a taxisokkal együtt a masszőröknek is be kell szerezni a pénztárgépeket.

Kérdésre elmondta, hogy az ingatlanpiacot folyamatosan nyomon követik, az internetes cégek megjelenése az albérleti piacot jelentősen befolyásolja. Arra készülnek, hogy az adózás egyszerűbb legyen, az NGM-ben ez a munka folyamatban van.

Az évi 1500 forintos négyzetméterenkénti albérlet-adót firtató kérdésre azt mondta: ez az egyeztetés során dőlhet el. Nem az a cél, hogy olyan adómértéket vessenek ki, amely a vállalkozás legális folytatását ellehetetleníti. Szeretnék, ha a fekete albérleti piac kifehéredne – mondta.

Az őszi adómódosító csomagba kerülhetnek bele az ezzel kapcsolatos változások az érintettekkel való egyeztetést követően.

Forrás: mti

HAMAROSAN LEJÁR A SZÁMVITELI POLITIKÁK AKTUALIZÁLÁSÁNAK HATÁRIDEJE

Könyvvizsgálói tapasztalok szerint a vállalkozások jelentős része késik a számviteli politika aktualizálásával. Az új számviteli törvény 2015. július 4-én lépett hatályba, melynek legtöbb rendelkezését csak 2016. január 1-étől kellett alkalmazniuk a vállalkozásoknak. A számviteli politikát azonban a hatályba lépés után 90 napon belül, vagyis 2015. október 3-áig kellett volna módosítaniuk. „Azoknak, akik ezt eddig nem tették meg, nem szabad továbbhalogatniuk kötelezettségüket, mert ha nem frissítik a politikát, mulasztási bírságra számíthatnak.”

Könyvvizsgálói tapasztalok szerint a vállalkozások jelentős része késik a számviteli politika aktualizálásával. Az új számviteli törvény 2015. július 4-én lépett hatályba, melynek legtöbb rendelkezését csak 2016. január 1-étől kellett alkalmazniuk a vállalkozásoknak. A számviteli politikát azonban a hatályba lépés után 90 napon belül, vagyis 2015. október 3-áig kellett volna módosítaniuk. „Azoknak, akik ezt eddig nem tették meg, nem szabad továbbhalogatniuk kötelezettségüket, mert ha nem frissítik a politikát, mulasztási bírságra számíthatnak.” – figyelmeztetett Siklós Márta, a LeitnerLeitner vezető tanácsadója.

(tovább…)

Megszűnt a pánikveszély, átmeneti haladék a létesítő okirat módosításához.

A tőkeemeléssel és az új Ptk. harmonizációjában érintett szervezetek újabb haladékot nyertek, hogy a jogszabályban leírt követelményeknek megfelelő tulajdonosi forrást biztosítsanak a tulajdonukban lévő cégre valamint működésük a 2013. évi V. törvénnyel teljes összhangban történjen.  (tovább…)

Kötelező cégmódosítás tájékoztatás

A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (új Ptk.) 2014. március 15. napján hatályba lépett. Az új Ptk. hatálybalépésével összefüggő átmeneti rendelkezéseket tartalmazó Ptké. szabályainak megfelelően a korlátolt felelősségű társaságoknak a Ptk. rendelkezéseit 2016. március 15. napjától kell alkalmaznia.

A cégmódosítási kötelezettség a 2014. március 15-ét megelőzően a cégjegyzékbe bejegyzett, valamint bejegyzés alatt álló azon korlátolt felelősségű társaságokat érinti, amelyek jegyzett tőkéje nem éri el a 3.000.000, azaz hárommillió forintot, valamint a 2014. március 15-ét megelőzően a cégjegyzékbe bejegyzett, valamint bejegyzés alatt álló azon korlátolt felelősségű társaságokat, akiknek a jegyzett tőkéje ugyan eléri a 3.000.000, azaz hárommillió forintot, de létesítő okiratuk nem áll összhangban az új Ptk rendelkezéseivel.

A kötelező cégmódosítás, illetve a tőkeemelés határideje tehát:

2016. március 15.

Tájékoztatjuk, hogy illeték és közzétételi költségtérítés megfizetése nélkül lehet a cégbírósághoz benyújtani a változásbejegyzési kérelmet, feltéve, hogy az ahhoz csatolandó létesítő okirat módosítása kizárólag a Ptk. rendelkezéseihez történő igazítás.

Cafeteria tájékoztató 2016

A letölthető táblázatban összefoglaltuk az adómentes, a béren kívüli és az egyes meghatározott juttatásokat az egyedi és csoportos korlátokkal, valamint a rájuk vonatkozó közteher mértékekkel.

Forrás: P. Király Ágnes

Közzétéve: 2015. December 16.

Nyereség-minimum szabályai 2015-ben.

FIGYELEM!
2015-től már NEM CSÖKKENTHETŐ az összes bevétel az eladott áruk beszerzési értékével és az eladott közvetített szolgáltatás értékével!

 

Ha az adózó adózás előtti eredménye vagy az adóalapja közül a nagyobb érték nem éri el a jövedelem-(nyereség-) minimumot, akkor választása szerint
  • adóbevallásában az adózás rendjéről szóló törvény 91/A §-ának (1) bekezdése szerinti nyilatkozatot tesz, vagy
  • a jövedelem-(nyereség-) minimumot tekinti adóalapnak.

A jövedelem-(nyereség-)minimum meghatározásakor az összes bevételből kell kiindulni (árbevétel+egyéb bevétel+ pénzügyi műveletek bevétele+ rendkívüli bevétel).

(tovább…)

A számlázó programok “adóhatósági ellenőrzési adatszolgáltatás” funkciója

A számla és a nyugta adóigazgatási azonosításáról, valamint az elektronikus formában megőrzött számlák adóhatósági ellenőrzéséről szóló 23/2014. (VI. 30.) NGM rendelet (továbbiakban: Rendelet) 2016. január 1-jétől hatályos 11/A. §-a értelmében a számlázó programnak olyan önálló, de a programba beépített, „adóhatósági ellenőrzési adatszolgáltatás” elnevezésű funkcióval kell rendelkeznie, amelynek elindításával adatexport végezhető

a) a kezdő és záró dátum (év, hónap, nap) megadásával meghatározható időszakban kibocsátott, illetve

b) a kezdő és a záró számlasorszám megadásával meghatározható sorszámtartományba tartozó számlákra.

(tovább…)

A családi kedvezmény és az adóazonosító jel használatának szabályai

A 2015. szeptember 8-tól hatályos Szja törvénymódosítás alapján a családi kedvezmény érvényesítése során a kedvezményezett eltartottak és az eltartottak adóazonosító jelének feltüntetése a kellő felkészülési idő biztosítása érdekében csak 2017. január 1-jétől válik kötelezővé. Ezt megelőzően adóazonosító jel hiányában továbbra is elegendő a természetes személyazonosító adatok és a lakcím megadása.

(tovább…)

Adótörvények változása 2016-ban.

 

Személyi jövedelemadó és társadalombiztosítás

A módosítás értelmében 2016. január 1-től a személyi jövedelemadó kulcsa 16 százalékról 15 százalékra csökken.

A törvény a kamatjövedelmek tekintetében átmeneti rendelkezést fogalmaz meg. Ha a juttatást megalapozó időszak 2016. január 1-jét megelőzően kezdődött, de a jövedelem megszerzése ezt követően történt, úgy a 15 százalékos adókulcs a 2016-tól kezdődő időszakra eső jövedelmrészre arányosan alkalmazandó.
Az adókulcs változása miatt szükségessé vált a családi kedvezmény mértékeinek módosítása is úgy, hogy azok nettó értéke megmaradjon. Változatlanul maradt az a módosítás, miszerint a kétgyermekes családok kedvezménye 2016-tól kezdődően 4 év alatt fokozatosan 10 ezer forintról 20 ezer forintra nő.
Magánnyugdíjpénztárból történő visszalépés. A módosítások értelmében nem minősül bevételnek a személyi jövedelemadó szempontjából a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe visszalépő tagok részére a magánnyugdíjpénztár által átutalt tagi kifizetés. Abban az esetben, ha a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe visszalépő tag a tagi kifizetés címén kapott összeget nem veszi fel, hanem önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba utaltatja, az összevont adóalapba tartozó jövedelmét terhelő személyi jövedelemadó terhére az átutalt összeg 20 százalékának megfelelő, de maximum 300 ezer forint adóvisszatérítéséről rendelkezhet.
Társadalombiztosítás. 2016. január 1-jétől az egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege 6930 forintról 7050 forintra nő.

 

(tovább…)

Munkatársaink:

Munkatársaink:

Fejlesztés:

Fejlesztés:

Nemzetközi piacon való megjelenés fejlesztése a PerfActa Kft-nél