Kezdőlap » Hírek » Adóváltozások 2017

Adóváltozások 2017

Adótörvény változások 2017

 

A társasági adó

A társasági adókulcs változása:

A törvénymódosítás értelmében 2017. január 1-jétől a társasági adó mértéke 9%-ra csökken, ennek megfelelően megszűnik a progresszív mentesítés intézménye. Az egykulcsos társasági adó- mérték bevezetése – a fizetendő  adó összegének számítása mellett a halasztottadó-kalkulációk eredményére is hatással van.

Az adókulcs változásához kapcsolódó átmeneti rendelkezések:

Tekintettel az új adókulcs bevezetésére, a 2017. év első felében, illetve a 2017 júliusától fizetendő társaságiadó-előlegek számítására átmeneti szabályok vonatkoznak. Azon adózók, akik az 2015. évi adókötelezettségüket a 19%-os adókulcs alkalmazásával állapították meg, a 2017. adóév első felében a 2015. évre megállapított adó 10/19 részének 20 millió forinttal növelt összegének 50%-          át, de legfeljebb a 2015-ös adóévre fizetett adó felének megfelelő összegű adóelőleget kötelesek fizetni. Ezen módosult adóelőlegről az állami adóhatóság 2017. január 15-ig határozatban dönt. 2017. második felében, valamint a 2018. adóév első felében fizetendő adóelőleget a 9%-os adómérték figyelembe vételével kell megállapítani.

A fejlesztési adókedvezmény változása

A törvénymódosítás szerint a 2016. december 31-ét követően benyújtott bejelentések vagy kérelmek esetében hosszabbodik a fejlesztési adókedvezmény igénybe vételére nyitva álló időszak. Az adókedvezmény a beruházás üzembe helyezésének adóévében, vagy a következő adóévben és az ezt követő tizenkét adóévben (a jelenlegi kilenc adóév helyett), de maximum a bejelentés vagy a kérelem benyújtását követő tizenhatodik adóévben (a jelenlegi tizennegyedik adóév helyett) vehető igénybe.

A támogatáshoz kapcsolódó adókedvezmények változása

A törvénymódosítás 2017. január 1-jétől meghosszabbítja a filmalkotások és az előadó-művészeti szervezetek támogatása és a látvány-csapatsportok támogatása alapján igénybe vehető adókedvezmény érvényesítési időszakát. Az adókedvezmény a támogatás juttatásának adóévét követő nyolcadik naptári évben lezáruló adóévig vehető igénybe (a jelenlegi hatodik naptári évben       lezáruló adóév helyett).

 A törvénymódosítás értelmében az adózó kiegészítő támogatásként, illetve kiegészítő sportfejlesztési támogatásként az alaptámogatás 9 %-os adókulccsal számított értékének legalább 75 %-át köteles megfizetni. A pótlólagos kiegészítő támogatás, illetve pótlólagos kiegészítő sportfejlesztési támogatás megszűnik.

Korai fázisú vállalkozások társasági adóalap- kedvezménye

A törvénymódosítás alapján a novemberi adócsomaggal elfogadott, a korai fázisú vállalkozásokba történő befektetéshez kapcsolódó adóalap-kedvezmény mértéke a befektetés bekerülési értékének háromszorosára növekszik (a másfélszeres, illetve két és félszeres mérték helyett).

Ellenőrzött külföldi társaság fogalma

A kapcsolódó Európai Uniós szabályozás implementálásának első lépéseként változik az ellenőrzött külföldi társaság definíció. Az új fogalom, illetve a kapcsolódó adózás előtti eredményt módosító tételek jelentős mértékben építkeznek a belső piac működését közvetlenül érintő adókikerülési gyakorlatok elleni szabályok megállapításáról szóló tanácsi irányelvben (Against Tax Avoidance   Directive, ATAD) foglaltakra, ugyanakkor bizonyos pontokban különböznek attól. Főszabály szerint az alacsony effektív adókulcsú telephellyel rendelkező, illetve alacsony effektív adókulcsú közvetlen vagy közvetett leányvállalattal rendelkező társaságoknak kell hátrányos adózási következményekkel számolni. Mindazonáltal, a normaszöveg számos értelmezési kérdést vet fel, amelyek megnyugtató rendezéséig javasolt, hogy az olyan társaságok, akik rendelkeznek alacsony adóterhet viselő – közvetlen, vagy közvetett – leányvállalattal vagy telephellyel, egyeztessenek tanácsadójukkal.

Kedvezmények

 A legfontosabb változás a társasági adó területén három új kedvezmény bevezetése, amik az

  1. startup (korai fázisú) vállalkozásokba történő befektetéssel kapcsolatban,
  2. energiahatékonysági célokat szolgáló eszköz beruházásra vonatkozóan és
  3. vendéglátóhelyen történő élőzenei szolgáltatás nyújtásával összefüggésben

érhetőek el.

További módosítások

Kedvező módosítás és már a 2016. adott támogatásokra vonatkozóan is alkalmazható, hogy a filmalkotás és előadó művészeti szervezetek, valamint a látványcsapat sportok támogatása során fizetendő kiegészítő támogatás megfizethető a támogatás adóévét követően egészen az adóbevallás benyújtásának határidejéig. Azonban fontos, hogy ebben az esetben az adókedvezmény csak a támogatási igazoláson szereplő összeg 80%-ig vehető igénybe.

Újdonság, hogy a kárenyhítési alapba nyújtott támogatás a kifizetett összeg 50%-ig adóalap csökkentő tételnek minősül a juttatás adóévében.

2017. január 1-től módosulna az ingyenes juttatások elismert költségként való kezelésének a feltételrendszere. Ez alapján a költség, ráfordítás elismerésének további kritériuma, hogy az átvevő fizesse meg az elszámolt bevételre eső társasági adó Ezért az átadónak két nyilatkozatot kell tennie, egyet társasági adóbevallás benyújtása előtt arra vonatkozóan, hogy

  1. a juttatást bevételként elszámolta,
  2. adózás előtti eredménye, adóalapja ezen bevétel nélkül sem lesz negatív,
  3. ezen bevételre jutó társasági adót megfizeti.

Majd a társasági adóbevallás benyújtását követően, a tényleges számok és befizetések ismeretében újbóli nyilatkozat útján mindezt ismételten igazolja.

Amennyiben a juttatásban részesülő nem végez vállalkozási tevékenységet, úgy a jövőben ezt szükséges lenyilatkoznia annak érdekében, hogy az átadó elismert költségként tudja kezelni az ingyenes átadást.

2017. január 1-jét követően enyhülnek a bejelentett (kérelmezett) fejlesztési adókedvezmény igénybevételének létszám és bérköltség növelési feltételei.

 

 

 

Beruházás jelen értéke

 

Hatályos növekedési feltétel

 

Tervezett

feltétel

 

Általános szabály

 

3 Mrd Ft

 

150 fő / minimál- bér 600- szorosa

 

50 fő / minimál- bér 300- szorosa

 

Kedvezményezett térség

 

1 Mrd Ft

 

75 fő / minimál- bér 300- szorosa

 

25 fő / minimál- bér 150-szerese

Közép-

vállalat

 

500 millió

forint

 

25 fő / minimál- bér 50-szerese

 

10 fő / minimál- bér 25- szöröse

 

Kisvállalat

 

500 millió

forint

 

10 fő / minimál- bér 25- szöröse

 

5 fő / minimál- bér 10-szerese

 

 

Szociális hozzájárulási adó (szocho)

A törvénymódosítás szerint 2017. január 1-jétől 22%-ra csökken a szocho kulcsa, egy évvel később pedig 20%-ra. Az előbbi módosítással összhangban számos ponton módosul a szocho- kedvezmények mértéke. Ahol az igénybe vehető kedvezmény jelenleg 27%, 13,5% vagy 14,5%, a jövőben a szocho mindenkori mértéke, illetve a mindenkori mérték 50%-a lesz a kedvezmény. Ez minden munkáltatónak 3,9%-os mértékű bérköltség- megtakarítást eredményez majd.

A módosítás értelmében nem tartozik a kifizetőt terhelő adó alapjába az olyan időszakra kifizetett jövedelem, amikor a juttatás címzettje nem volt biztosított. Szintén nem szochoköteles az a jövedelem, melyet olyan személynek juttatnak, aki harmadik államban biztosított (és biztosítását igazolja), valamint ezzel az országgal Magyarországnak van szociális biztonsági egyezménye. A módosítás visszamenőleg, 2015. július 1- éjtől alkalmazandó.

Egészségügyi hozzájárulás

Szintén 2017. január 1-jétől 22%-ra csökken (a jelenleg 27%- ós) egészségügyi hozzájárulás, továbbá – összhangban a szocho csökkenésével – 2018. január 1-jétől 20%-ra módosul az alkalmazandó mérték. Így az üzleti ebédek, vállalati események és egyes cafeteria juttatások után fizetendő közteher együttes mértéke 49,98%-ról 43,66%-ra mérséklődik.

A módosítás egységesíti az eho kulcsokat, a jövőben kizárólag 14 vagy 22%-os kulcsokkal számolhatunk.

A javaslat alapján megszűnik a kamatjövedelmet (és ennek részeként a TBSZ lekötési hozamát), valamint a tételes átalányadózást választó fizető-vendéglátó tevékenységet terhelő eho kötelezettség.

Az átalányadózó mezőgazdasági kistermelők és a tételes költségelszámolást választó, egyszerűsített bevallási nyilatkozatot benyújtó őstermelőket terhelő eho 14%-ra mérséklődik.

 

Személyi jövedelemadó

Eljárási szabályok

2017-től megszűnik az egyszerűsített bevallás és az adónyilatkozat választásának lehetősége, helyette azonban bevezetésre kerül az adóhatóság által elkészített adóbevallási tervezet (SZJA). Az adóbevallási tervezet ügyfélkapun keresztül, postai úton, e-mailben vagy sms-ben is igényelhető, 2017. március 15-ig.

Az adóhatóság által elkészített bevallási tervezet esetében nem veszíti el a magánszemély az adóról való rendelkezési jogát. A nyilatkozatra az adóhatóság a rendelkezésre álló adatok birtokában ajánlatot tesz.

Jövőre megnyílik a lehetőség magánszemélyek számára az adókötelezettségek internetes felületen keresztül történő, bankkártyás kiegyenlítésére.

Az állami adóhatóság által összeállított adóbevallási tervezetben lehetőség nyílik az éves EHO összegének bevallására is.

 

Egb módosítások

A korábbi terveknek megfelelően 2017. január 1-től 2 gyermekesek esetén az érvényesíthető Szja kedvezmény gyermekenként havi 15.000, azaz összesen havi 30.000 forintra nő.

Jelentős változás a 2017-es évtől kezdődően, hogy már párhuzamosan igénybe vehető az első házasok kezdeménye és a családi kedvezmény. Míg az eddigiekben az első házasok kedvezményének megszűnését eredményezte a 24 hónapos jogosultsági időszak során történt családalapítás, ezt követően az ifjú párt megillető kedvezmény a teljes, két éves időszak során jár. A módosítás hatálya visszamenőleges, így a kedvezmény figyelembe vehető a 2014. december 31-ét követően megkötött házasságok esetében is, azaz a 2015. évre Benyújtott bevallások elévülési időn belül önellenőrzéssel módosíthatóak.

A béren kívüli-, illetve egyes meghatározott juttatások esetében az adóalap kiszámítása során alkalmazott 1,19-es szorzó a jövő évtől 1,18-ra mérséklődik.

Az öt éves tartós befektetési szerződések esetében a hatályos szabály szerint vagy a teljes összeget ismételten le kellett kötni, vagy fel kellett venni. A módosítás értelmében megszűnik a részkivétel tilalma, az újra lekötött összegnek azonban el kell érnie a 25.000 forintot.

A saját személygépkocsi hivatali célú használata után elszámolható általános normaköltség 9 Ft/km-ről 15 Ft/km-re emelkedik 2017. január 1-től.

 A törvénymódosítás minden ingatlanra kiterjeszti a jelenleg csak lakóházra, lakásra és a lakásra vonatkozó vagyoni értékű jogra érvényes 5 éves lépcsőzetes adóalap-csökkentést. Azaz, 2017. január 1-jétől minden típusú ingatlan értékesítéséből származó jövedelem adómentes lesz az ingatlan megszerzésének évét követő 5. évtől.

A társasági adó kulcsának csökkenésével párhuzamosan 9%-ra csökken a vállalkozói személyi         jövedelemadó szerint adózó egyéni vállalkozó adóalapját terhelő adó is.

Az ellenőrzött külföldi társaság definíció módosításával összhangban, az ezen kategóriához             kapcsolódó szabályok kikerülnek a személyi jövedelemadó rendszeréből. Ennek          következményeképpen azon társaságok által 2017-ben fizetett osztalék, amelyek 2017-től már nem minősülnek ellenőrzött külföldi társaságnak, egyéb jövedelem helyett – a jóval alacsonyabb adókötelezettséget eredményező – osztalékjövedelemnek minősül majd.

 

Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló törvény módosítása

A módosítások – a kihirdetést követő 30. napon – hatályon kívül helyezik a Stabilitási Megtakarítási                 Számlára vonatkozó szabályokat. Ugyanakkor a magánszemélyek – választásuk alapján– a nem kifizetőtől származó egyes, 2016. június 30-ig megszerzett jövedelmek tekintetében 10%-os mértékkel fizethetnek személyi jövedelemadót. A személyi jövedelemadó mellett önellenőrzési pótlékot is kell fizetni e jövedelmek után. Ezen adókötelezettség kizárólag az állami adóhatóság által erre a célra kijelölt bank útján teljesíthető, valamint az adókötelezettség teljesítésének további szabályait végrehajtási rendelet szabályozza majd. A magánszemély bármely korábbi évben felmerült adókötelezettségével összefüggésben élhet az új lehetőséggel. Ez az eljárás anonim, mivel a magán- személyről és a jövedelemről a kijelölt bank nem teljesít adatszolgáltatást. Egy esetleges ellenőrzés során a bank igazolása bizonyítja azt, hogy a magánszemély az adókötelezettségeit jogszerűen teljesítette.

 Jogi személy, az egyéb szervezet által kibocsátott részvény vagy más tagi részesedés 2017. január 1. és június 30. között átlátható körülmények között történő megszerzése nem eredményez adó-, járulék-, hozzájárulás- és illeték-fizetési kötelezettséget. A mentességek csak akkor érvényesíthetőek, ha a részesedés ingyenes megszerzését a szerző fél bejelenti az állami adóhatóságnak, vagy a részesedés vételárának kifizetése EGT-tagállamban lévő bank útján történik (a részletszabályokat végrehajtási rendelet rendezi). A fentiek szerint megszerzett részesedések tekintetében nem alkalmazhatóak a bejelentett részesedésre vonatkozó szabályok.

 

Az építményadót érintő változások

A törvénymódosítás szerint 2018. január 1-jétől építményadó- köteles az önkormányzat illetékességi területén található ingatlanon elhelyezett     reklámhordozó. Az adókötelezettség a reklámhordozó elhelyezésére vonatkozó hatósági engedély kiadását, engedély hiányában a reklámhordozó  elhelyezését követő év első napján keletkezik.  Az adó alanya a reklámhordozó tulajdonosa, az adóalap a reklámhordozó reklám közzétételére használható felülete négyzetméterben két tizedesjegy pontossággal meghatározva. Az adó mértékének maximuma 12 000 forint/négyzetméter.

 

KISVÁLLALATI ADÓ (KIVA)

Nem változik az a szabály, hogy a KIVÁ-ba belépni 500 millió forintos bevételi értékhatárral lehet, de aki már KIVA adóalany, annak nem szűnik meg a KIVA adóalanyisága, ha a bevételek nem haladják meg az 1 milliárd forintot. Ez tehát azt jelenti, hogy a jelenlegi 500 milliós bevételi határ 1 milliárd forintra módosul, csak e felett szűnik meg az adóalanyiság.

A kisvállalati ad mértéke az eddigi 16 százalékról 2017-ben 14 százalékra, majd 2018-tól 13 százalékra csökken.

 

KATA

6 millió forintról 12 millió forintra emelkedik a bevételi értékhatár, amelynek túllépése esetén a kisadózó 40%-os mértékű adót köteles fizetni. Azon adózók esetében, akik év közben térnek át a kisadózó vállalkozások tételes adójának hatálya alá, ez a bevételi értékhatár időarányosan a kötelezettséggel érintett hónapok és 1 millió forint szorzatát meghaladó része.

Jó hír a kisadózó vállalkozások tételes adójának alanyai számára, hogy a főállású KATA – sok havi 50 000 forintos (választásuk esetén 75 000 forintos) fizetési kötelezettsége – a minimálbér emelkedése ellenére – nem változik. Ugyanakkor társadalombiztosítási ellátásaik (pl. táppénz) számításának alapja havi 81 300 forintról 90 000 forintra (a magasabb összegű fizetés esetén 136 250 forintról 150 000 forintra) emelkedik.

 

ÁLTALÁNOS FORGALMI ADÓ (ÁFA)

Az alanyi adómentesség választására jogosító felső értékhatár 2017. évtől 6 millió forintról 8 millió forintra emelkedik.

  1. január 1-jétől a baromfihús és a tojás értékesítésére alkalmazandó áfa kulcs 27%-ról 5%-ra, a friss tej (ide nem értve az UHT és az ESL tejet) értékesítésére alkalmazandó áfa kulcs 18%-ról 5%-ra csökken.
  1. január 1-jétől az internet-hozzáférési szolgáltatás áfa kulcsa 27%-ról 18%-ra csökken. Az átmeneti rendelkezés értelmében időszakos elszámolás keretében nyújtott szolgáltatás során a kedvezményes áfa kulcs először azon szolgáltatások esetében alkalmazandó, melyek elszámolási időszaka, fizetésének esedékessége és a kapcsolódó számla/nyugta kibocsátásának dátuma is 2016. december 31-ét követő időpontra esik.
  1. január 1-jétől az étkezőhelyi vendéglátásban az étel- és a helyben készített, nem alkoholtartalmú italforgalom is kedvezményes, 18%-os adókulcs alá esik. 2018. január 1-jétől a kedvezményes kulcs tovább csökken 5%-ra.
  1. január 1-jétől a fordított adózás szabályai alá eső termékek köre kibővül a krómhulladékokkal és –törmelékekkel, valamint a vanádium hulladékokkal és – törmelékekkel.
  1. január 1-jétől a belföldi adóalany részére kibocsátott számlán, akkor is szerepeltetni kell a vevő adószámát, ha az áthárított adó értéke eléri vagy meghaladja a 100 000 Ft-ot. A Javaslat rögzíti, hogy az új rendelkezést 5 még nem kell alkalmazni a 2016-ban kibocsátott, de 2017 évi teljesítési időpontot tartalmazó számlák esetében.

 

KÖRNYEZETVÉDELMI TERMÉKDÍJ

A környezetvédelmi termékdíj törvény kapcsán tervezett változásokat a jogalkotó nem a salátatörvény részeként, hanem külön javaslatban fektette le. A javaslat főként pontosításokat tartalmaz, illetve újradefiniál bizonyos forgalmi kategóriákat, azonban több ponton – a formán túl – a tartalom is módosul.

A környezetvédelmi termékdíj törvény deklarált célja a környezetszennyezés csökkentése, a megújuló erőforrások használatának ösztönzése. Ennek jegyében oldják fel azt a régi anomáliát, mely szerint a használt termékként beszerzett alapanyagból előállított termék értékesítését jellemzően nem terhelte környezetvédelmi termékdíj kötelezettség, ugyanakkor a hulladékból előállított termék forgalomba hozatala vagy saját célú felhasználás termékdíj-köteles volt. A jövőben kizárólag az újonnan beépített termékdíj- köteles alkotórészekre és tartozékokra kell a termékdíjat megfizetni.

A gépjármű fogalomba bekerülnek a 8702 és 8704 tsz. számú haszongépjárművek és autóbuszok, így ezen túl ezekre is alkalmazható az egyszerűsített átalány-fizetési lehetőség.

Egyértelműsítik a „háromszög-szabályra” vonatkozó rendelkezéseket.  A hatályos szabály szerint nem keletkezik termékdíj kötelezettség, ha a belföldön lévő termékdíj- köteles termék tulajdonjogát úgy ruházzák át belföldi gazdálkodóra, hogy a termék igazolható módon külföldi rendeletetési helyre kerül. A megfogalmazás elvileg nem zárja ki a szabály több mint háromszereplős láncügyletek esetén történő alkalmazását. A módosítás szigorítja a szabályt, amennyiben kimondja, hogy a termékdíj-kötelezettség alóli mentesülés kizárólag az első alkalommal történő átruházásra alkalmazható, azaz a rendelkezés maximum három szereplő esetén értelmezhető.

 

JÖVEDÉKI ADÓ

Az új jövedéki adóról szóló törvény hatályba lépése eredetileg 2017. januárjában lett volna esedékes. A megfelelő felkészülés biztosítása érdekében a módosítás rögzíti, hogy bár a törvény hatályba lép, a legtöbb rendelkezése mégis csak 2017. április 1-jétől alkalmazandó. Így a 2017. április 1-ig terjedő átmeneti időszakban még a régi Jöt. vonatkozó rendelkezései irányadóak.

Módosult a régi és az új jövedéki adóról szóló törvény is néhány ponton. A módosítások célja az         egyértelműsítés és a pontosítás, valamint a régi és az új törvény egyes rendelkezései közötti összhang megteremtése.

Fontos azonban kiemelni, hogy január 1-jével hatályba lép az új jövedéki adóról szóló törvény azon része, amely a dohánytermékek lépcsőzetes adóemeléséről szól. Emellett az érintettek számára igen fontos, hogy az elektronikus cigaretta is dohánygyártmánynak minősül januártól. Ezen felül, a törvény értelmében 2017. január 1-jétől a zárjegy már nem tartalmazza a dohánygyártmányok árát.

 

VÁMIGAZGATÁST ÉRINTŐ VÁLTOZÁSOK

A vámigazgatást érintő változtatások a Közösség területére belépő, illetve a Közösség területét elhagyó készpénz ellenőrzéséről szóló Készpénztörvényt módosítják. Mindezidáig hiányzott a magyar szabályozásból annak a lehetősége, hogy bizonyos esetekben a teljes készpénzösszeget visszatartsa a Vámhatóság. Mostantól kezdve azonban a nyilatkozattételi kötelezettség elmulasztása esetén a készpénz teljes egészében lefoglalható lesz.

 

REKLÁMADÓ

A módosítás pontosítja az interneten történő közzététel esetén a közzétevő személyét. A pontosítás a korábbi gyakorlatot támasztja alá: az minősül internetes reklám esetében közzétevőnek, aki az adott reklámfelülettel rendelkezni jogosult.

A reklámadó adatbázisban szereplőközzétevők a jelenleg hatályos szabályozás szerint törlésre kerülnek az adatbázisból, ha az adott naptári hónap első napján az adótartozásuk a 100 ezer forintot meghaladja. A módosítás alapján az adótartozást 2017-től nettó módon kell számolni.

A 2014. augusztus 15-ét követően szétválással létrejött adóalanyok esetében az adóalap összeszámítási szabály megszűnik

A bejelentkezési kötelezettség elmulasztása esetén az adóhatóság a kötelezettség teljesítésére való felhívás mellett, 10 millió Ft mulasztási bírságot szab ki. Ismételt mulasztás esetén az előző alkalommal kiszabott mulasztási bírság háromszorosát szabja ki. A bírság korlátlanul mérsékelhető, ha az adóalany az adóhatóság első 6 felhívására eleget tesz bejelentkezési kötelezettségének.

Amennyiben a reklám-közzétevő nem tesz eleget a megrendelő felé irányuló nyilatkozattételi kötelezettségének és nem szerepel az adóhatóság által vezetett nyilvántartásban, az adóhatóság az adózót felhívja a nyilatkozat pótlására, melyet az adózónak az adóhatóság felé kell teljesítenie. Ha a felhívást követően az adózó 8 napon belül nem teljesíti kötelezettségét, az adóhatóság 500 ezer Ft mulasztási bírságot szab ki. Amennyiben ugyanazon megrendelőtől ismételt bejelentés érkezik a nyilatkozat kiadásának elmulasztásáról, az adóhatóság az adózót 10 millió Ft mulasztási bírság megfizetésére kötelezi. Minden további mulasztás az előző alkalommal kiszabott bírság háromszorosának megfizetését vonja maga után

Az adóalany terhére kiszabható bírság összegét 1 milliárd Ft-ban maximalizálják.

Amennyiben a reklám-közzétevő adóalany adóbevallás-benyújtási kötelezettségét elmulasztja, az adóhatóság a megelőző naptári évvel megegyező vélelmezett adóévre 3 milliárd Ft vélelmezett adót állapít meg. Az adóalany az adót megállapító határozat ellen 30 napon belül ellenbizonyítással élhet. A határidő elmulasztása jogvesztő.

 

HELYI IPARŰZÉSI ADÓ (HIPA)

A kapcsolt vállalkozásokra vonatkozó adóalap összeszámítási szabályt eddig olyan társaságoknak kellett alkalmaznia, akik esetében az eladott áruk beszerzési értékének és a közvetített szolgáltatások összesített értéke elérte a nettó árbevétel 50%-át. Az új rendelkezés értelmében az összeszámítást már csak azon kapcsolt vállalkozásoknak kell alkalmazniuk, akik 2016. október 1-jét követően, szétválás útján jöttek létre és az előbb említett 50%-os arányt is elérik. Az új szabályt legkorábban a 2016. október 1-   jén kezdődő üzleti évre lehet alkalmazni.

Változik a nettó árbevétel definíciója a hitelintézetekre és pénzügyi vállalkozásokra vonatkozóan annak érdekében, hogy vásárolt követelések értékesítésekor a bruttó elszámolást választók ne kerüljenek hátrányba a nettó elszámolást választókkal szemben. Ennek értelmében, ha a követelésért kapott eladási árat egyéb pénzügyi szolgáltatás bevételeként számolják el, úgy levonható a kivezetett követelés könyv szerinti értéke, mint egyéb pénzügyi szolgáltatás ráfordítása. A rendelkezés visszamenőleges hatállyal már a 2015-ös és 2016-os adóévekre is alkalmazható.

Adminisztrációs egyszerűsítési céllal, az önkormányzati hatókörben megítélhető adóelőnyök a továbbiakban nem minősülnek csekély összegű (ún. „de mini mis”) támogatásnak. Az átmeneti rendelkezések értelmében ezt a módosítást a 2016. adóévre tekintettel még nem kell alkalmazni.

 

ELJÁRÁSI SZABÁLYOK

Kibővül a megbízható adózói minősítés egy további együttes feltétellel. 2017. január 1-jétől a megbízható adózóktól a tárgyévre vonatkozóan pozitív adóteljesítmény is elvárt.

A megbízható adózói státuszhoz kapcsolódó kedvezmények köre kibővül: 1,5 millió forint adókötelezettségig kérelemre 12 hónapra pótlékmentes fizetési könnyítést kaphatnak.

A szokásos piaci ár-megállapítási eljárásokban a fellebbezés lehetősége megszűnik, a határozat, annak módosítása és az érvényesség meghosszabbítása ellen közvetlenül bírósági felülvizsgálatra lesz lehetőség.

Az élelmiszerkiadó automatákat a jövőben automata felügyeleti egységgel kell ellátni, amelyet a NAV ellenőriz. Az automata felügyeleti egységek működését a NAV interneten keresztül ellenőrzi.

A NAV hatósági felügyelet (zárolás) alá vonja a módosítás értelmében az út díjköteles járműben, vagy egyéb ellenőrzés során talált nem romlandó árukat, amelyek eredetéről, tulajdonosáról, beszerzésének körülményeiről megfelelő igazolás nem áll rendelkezésre.

A nemzetközi közigazgatási együttműködés szabályainak módosítása körében a javaslat bevezeti a központi adattár intézményét, amely a határokon átnyúló feltételes adó megállapítási és szokásos piaci ár- megállapítási határozatokat tartalmazza.

A határokon átnyúló ellenőrzési tevékenységet megkönnyítendő, a 2017. január 1-je után kiadott, meghosszabbított, vagy módosított feltételes adó megállapítási és szokásos piaci ár-megállapítási határozatok lényeges tartalmi elemeit, a hatósági aktus naptári félévét követő három hónapon belül a közölni kell az érintett tagállamokkal és az Európai Bizottsággal.

  1. július 1-jétől jön a valós idejű adatszolgáltatás. Amellett, hogy az Art. eljárásjogilag is leköveti azt a változtatást, hogy az Áfa alanyok 100 000 Forintot elérő vagy meghaladó áthárított Áfát tartalmazó számlákról havi adatszolgáltatást teljesítenek, a kibővített adatszolgáltatási kötelezettség számla kibocsátói oldalon valós idejűvé válik. A számlázó programokat úgy kell továbbfejleszteni, hogy azok a számla kibocsátásakor elektronikusan megküldjék a számlaadatokat az adóhatóság részére. A valós idejű adatszolgáltatás 2017. július 1-jétől kötelező érvényű lesz minden Áfa alany gazdálkodóra. Ez az előírás a következő lépcső a teljesen automatikus adatszolgáltatás felé. Az új rendszer kiváltaná a jelenlegi belföldi összesítő jelentést. Mint tudjuk, 2016. január 1-től a számlázó programoknak rendelkezniük kell egy olyan funkcióval, amely lehetővé teszi, hogy az adóhatóság az adózó ellenőrzésekor a számlázó programból elektronikusan adatot kapjon. Ezt fejleszti tovább a mostani módosítás.

 

TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS

A családtámogatási intézkedések jegyében az egyéni és társas vállalkozók esetében a minimum járulékalapra vonatkozó fizetési szabályt nem kell alkalmazni abban az esetben, hogyha egyidejűleg több jogcímen részesülnek ellátásban – úgy, mint gyermekgondozási díj, gyermekgondozást segítő ellátás, gyermekgondozási segély, és csecsemőgondozási díj.

A harmadik országbeli kiküldöttek esetében továbbra is érvényben van a két éves mentesülési szabály, kiegészül azonban a hosszabbításra vonatkozó szabályokkal.

A jövő évtől az egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege 7050-ről 7110 forintra emelkedik.

A több jogviszony keretein belül tevékenykedő társas vállalkozók egy év közbeni nyilatkozattétellel bármikor dönthetnek arról, hogy mely jogviszony után fizetik meg az egészségügyi szolgáltatási járulékot.

Társadalombiztosítási ellátásokra jogosító megállapodás esetében (biztosítási jogviszony hiányában) az úgynevezett „várakozási idő” (a megállapodás megkötésétől a jogosultság érvénybe lépéséig) 24 hónapra emelkedik az eddigi 6 hónaphoz képest.