Home » Szakmai hírek (Page 2)

Bejegyzés archívum: Szakmai hírek

Cafeteria tájékoztató 2016

A letölthető táblázatban összefoglaltuk az adómentes, a béren kívüli és az egyes meghatározott juttatásokat az egyedi és csoportos korlátokkal, valamint a rájuk vonatkozó közteher mértékekkel.

Forrás: P. Király Ágnes

Közzétéve: 2015. December 16.

Nyereség-minimum szabályai 2015-ben.

FIGYELEM!
2015-től már NEM CSÖKKENTHETŐ az összes bevétel az eladott áruk beszerzési értékével és az eladott közvetített szolgáltatás értékével!

 

Ha az adózó adózás előtti eredménye vagy az adóalapja közül a nagyobb érték nem éri el a jövedelem-(nyereség-) minimumot, akkor választása szerint
  • adóbevallásában az adózás rendjéről szóló törvény 91/A §-ának (1) bekezdése szerinti nyilatkozatot tesz, vagy
  • a jövedelem-(nyereség-) minimumot tekinti adóalapnak.

A jövedelem-(nyereség-)minimum meghatározásakor az összes bevételből kell kiindulni (árbevétel+egyéb bevétel+ pénzügyi műveletek bevétele+ rendkívüli bevétel).

(tovább…)

A számlázó programok “adóhatósági ellenőrzési adatszolgáltatás” funkciója

A számla és a nyugta adóigazgatási azonosításáról, valamint az elektronikus formában megőrzött számlák adóhatósági ellenőrzéséről szóló 23/2014. (VI. 30.) NGM rendelet (továbbiakban: Rendelet) 2016. január 1-jétől hatályos 11/A. §-a értelmében a számlázó programnak olyan önálló, de a programba beépített, „adóhatósági ellenőrzési adatszolgáltatás” elnevezésű funkcióval kell rendelkeznie, amelynek elindításával adatexport végezhető

a) a kezdő és záró dátum (év, hónap, nap) megadásával meghatározható időszakban kibocsátott, illetve

b) a kezdő és a záró számlasorszám megadásával meghatározható sorszámtartományba tartozó számlákra.

(tovább…)

A családi kedvezmény és az adóazonosító jel használatának szabályai

A 2015. szeptember 8-tól hatályos Szja törvénymódosítás alapján a családi kedvezmény érvényesítése során a kedvezményezett eltartottak és az eltartottak adóazonosító jelének feltüntetése a kellő felkészülési idő biztosítása érdekében csak 2017. január 1-jétől válik kötelezővé. Ezt megelőzően adóazonosító jel hiányában továbbra is elegendő a természetes személyazonosító adatok és a lakcím megadása.

(tovább…)

Adótörvények változása 2016-ban.

 

Személyi jövedelemadó és társadalombiztosítás

A módosítás értelmében 2016. január 1-től a személyi jövedelemadó kulcsa 16 százalékról 15 százalékra csökken.

A törvény a kamatjövedelmek tekintetében átmeneti rendelkezést fogalmaz meg. Ha a juttatást megalapozó időszak 2016. január 1-jét megelőzően kezdődött, de a jövedelem megszerzése ezt követően történt, úgy a 15 százalékos adókulcs a 2016-tól kezdődő időszakra eső jövedelmrészre arányosan alkalmazandó.
Az adókulcs változása miatt szükségessé vált a családi kedvezmény mértékeinek módosítása is úgy, hogy azok nettó értéke megmaradjon. Változatlanul maradt az a módosítás, miszerint a kétgyermekes családok kedvezménye 2016-tól kezdődően 4 év alatt fokozatosan 10 ezer forintról 20 ezer forintra nő.
Magánnyugdíjpénztárból történő visszalépés. A módosítások értelmében nem minősül bevételnek a személyi jövedelemadó szempontjából a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe visszalépő tagok részére a magánnyugdíjpénztár által átutalt tagi kifizetés. Abban az esetben, ha a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe visszalépő tag a tagi kifizetés címén kapott összeget nem veszi fel, hanem önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba utaltatja, az összevont adóalapba tartozó jövedelmét terhelő személyi jövedelemadó terhére az átutalt összeg 20 százalékának megfelelő, de maximum 300 ezer forint adóvisszatérítéséről rendelkezhet.
Társadalombiztosítás. 2016. január 1-jétől az egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege 6930 forintról 7050 forintra nő.

 

(tovább…)

JOGSZABÁLYVÁLTOZÁS (!!) – JÚNIUSTÓL ÚJ SZABÁLYOK LÉPNEK ÉLETBE AZ EKÁER-SZÁM KÉRÉSÉRE

Június 1-jétől elég lesz egy ekáer-számot kérni a fuvaroknál akkor is, ha egy feladó több helyről szállíttat, illetve egy címzett több kirakodási helyére történik a fuvar, de a részletszabályoknak is meg kell felelni – az elektronikus közúti áruforgalom ellenőrző rendszer (ekáer) működéséről szóló nemzetgazdasági miniszteri rendeletnek ez a része június első napján lép hatályba. 
A részletszabályok szerint ha egy feladó több felrakodási címéről, az Európai Unió más tagállamából belföldi kirakodási címre történő fuvarozás esetén, kizárólag a sorban utolsó felrakodási címet kell bejelenteni. Ellenben a belföldi feladási címről, belföldi vagy az Európai Unió más tagállamában található kirakodási (átvételi) címre történő közúti fuvarozás esetén valamennyi felrakodási címet be kell jelenteni. 
Amennyiben egy címzett több kirakodási (átvételi) címére történik a fuvarozás, akkor a belföldről az Európai Unió más tagállamában található kirakodási címre történő közúti fuvarozás esetén kizárólag a sorban első kirakodási címet kell bejelenteni. Az Európai Unió más tagállamából – vagy belföldi feladási címről – belföldi kirakodási címre történő közúti fuvarozás esetén padig valamennyi kirakodási címet be kell jelenteni.

Forrás: MTI

Időszakos elszámolású ügyletek kezelése

Az időszaki elszámolású (folyamatos teljesítésű) ügyletek elszámolása 2016. január 1- ével megváltozik. Ez az áttérési dátum általános szabály, viszont az áfa törvény különválasztja a könyvviteli, könyvvizsgálati, adótanácsadói szolgáltatásokat a többi szolgáltatástól, és ezekre a szolgáltatásokra 2015. július 1-től vezeti be az új szabályokat. (58/A §).

Időszakos elszámolási ügyletek

Visszakerül az áfa-törvénybe az a rendelkezés, miszerint időszakos elszámolású ügyleteknél (más néven: folyamatos szolgáltatás) nem a fizetési határidő lesz az elszámolási időszak utolsó napja, hanem a teljesítés időpontja.

Ez alól két kivétel lesz:

  1. Ha a fizetés esedékessége és a számla/nyugta kibocsátása megelőzi az időszak utolsó napját – a teljesítés időpontja a számla/nyugta kibocsátásának napja lesz;
    A teljesítési időpont, a számla vagy a nyugta kibocsátásának időpontja, és az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszakra vonatkozó ellenérték megtérítésének esedékessége, valamint a számla vagy a nyugta kibocsátása az elszámolási időszak utolsó napját megelőzi.
    Példa:
    Szeptember havi díj augusztus 20-án kiállított számla alapján szeptember 10-ig esedékes, akkor a számla teljesítési napja augusztus 20-a.
  2. az első eset alá nem tartozó esetekben, ha a fizetés esedékessége az időszak utolsó napját követő időpontra esik, akkor a teljesítés időpontja az ellenérték megtérítésének esedékessége, de legkésőbb az időszak utolsó napját követő 30. nap lenne.
    A teljesítési időpont, az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszakra vonatkozó ellenérték megtérítésének esedékessége, de legfeljebb az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszak utolsó napját követő harmincadik nap ha az ellenérték esedékessége az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszak utolsó napját követő időpontra esik.
    Példa:
    Szeptember havi díj október 15-ig esedékes, akkor október 15-e a teljesítés időpontja. Amennyiben november 5-ig esedékes, akkor október 31-e a teljesítés időpontja.

Összefoglalva:

  1. Ha mind a számlakibocsátás, mind az esedékesség megelőzi az elszámolási időszak utolsó napját, akkor a teljesítés a számlakibocsátás időpontja.
  2. Ha az esedékesség megelőzi az elszámolási időszak utolsó napját vagy arra esik, ugyanakkor a számlakibocsátás az elszámolási időszak utolsó napját követi, akkor a teljesítés időpontja az elszámolási időszak utolsó napja.
  3. Ha az esedékesség az időszak utolsó napját követi, de az időszak utolsó napját követő 30. napot nem éri el, akkor függetlenül a számlakibocsátás időpontjától, az esedékesség a teljesítés időpontja.
  4. Ha az esedékesség az időszak utolsó napját követő 30. napon túli időpont, akkor függetlenül a számlakibocsátás időpontjától a teljesítési idő az elszámolási időszak utolsó napját követő 30. nap.

Ami nem változik:

  • az elszámolási időszak nem lehet hosszabb tizenkét hónapnál. Ha mégis hosszabb, akkor a 12. hónap utolsó napja a teljesítési időpont.
  • Közösségen belüli (EU) adómentes termékértékesítésnél az elszámolási időszak nem lehet hosszabb egy naptári hónapnál, ha mégis hosszabb, akkor a hónap utolsó napja a teljesítési időpont.
  • külfölditől igénybe vett (nemzetközi fordított adózású) szolgáltatásnál egy naptári évnél nem lehet hosszabb az elszámolási időszak.
  • az 58. § szerinti folyamatos teljesítésű szabály nem alkalmazható az Áfa törvény 10. §-a szerinti ügyletekre (zárt végű lízing, részletre vétel)
  • devizás számlánál továbbra is a számla kibocsátásának napján érvényes árfolyamon kell forintosítan

 

EKAER KOCKÁZATI BIZTOSÍTÉK FIZETÉSE

A NAV tájékoztatót adott ki a kockázatos termékkel végzett közúti árufuvarozással járó, bejelentés-köteles tevékenység esetén az EKAER szám megállapításának 2015. március 11-től érvényes feltételéről.

Az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer működéséről szóló 5/2015. (XII.27.) NGM rendelet (Rendelet) vonatkozó szabályai alapján 2015. március 11-től a kockázatos termékkel végzett közúti árufuvarozással járó, bejelentés-köteles tevékenység esetén az EKAER szám megállapításának feltétele kockázati biztosítékadási kötelezettség teljesítése!

(tovább…)

ORSZÁGOS BÍRÓSÁGI HIVATAL: MÓDOSÍTANI KELL A CÉGEK ÉS A SZÖVETKEZETEK LÉTESÍTŐ OKIRATAIT

Az új Polgári törvénykönyvet (Ptk.) hatályba léptető törvény meghatározza azokat a végső határidőket, ameddig a gazdasági társaságok és a szövetkezetek létesítő okiratait (társasági szerződéseit) meg kell feleltetni az új Ptk. előírásainak, az első határidő március 15.

(tovább…)

EKÁER változások 2015. március 1-jétől.

Az új EKÁER-részlet szabályokat tartalmazó miniszteri rendelet számos ponton új alapokra helyezi az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer szabályozását, illetve letisztultabb szabályozási struktúrát biztosít a korábban hatályos szabályokhoz képest.

(tovább…)