Home » Adóváltozások

Adóváltozások

facebook


Cím: 1122 Budapest Hajnóczy József utca 3. fsz. 2.

Mobil: (+36) 20 404 09 66

Mobil: (+36) 20 529 96 88

Fax: (+36) 1 225-0536

Email: kapecska [.] orsolya [at] perfacta [.] hu

 


Nagyobb térképre váltás

Adótörvény változások 2014

A Parlament elfogadta a 2014. évi adótörvény-változásokat, a legjelentősebb módosításokat adjuk közre Ügyfeleinknek.

Személyi jövedelemadó

  • Az új szabályozás pontosítja az utalvány fogalmát, és kizárja a béren kívüli juttatások köréből a visszaváltható utalványokat. Ez a rendelkezés nem érinti a munkáltató által fel nem használt (például dolgozóknak ki nem osztott) utalványok visszaváltását.
  • Összeghatártól függetlenül adómentesen adható a magánszemélynek a sportról szóló törvény hatálya aló tartozó sportrendezvényre szóló belépőjegy, bérlet. Az eddigi 50 ezer forintos adómentes keret a kulturális szolgáltatásokat illetően megmarad.
  • Emelkedik az önkéntes kölcsönös biztosító-pénztári befizetések utáni adóról szóló rendelkezés felső korlátja. A biztosító-pénztári számlán jóváírható kedvezmény mértéke személyenként összesen évi 150 ezer forintra nő. Új elemként bevezetik a nyugdíjbiztosítás magánszemély által fizetett díja utáni adóról szóló rendelkezés lehetőségét. A nyugdíjbiztosító számlán jóváírható kedvezmény mértéke a magánszemély által befizetett összeg 20 százaléka, de évente legfeljebb 130 ezer forint. A kedvezmény csak a 2013. december 31-ét követően megkötött szerződések után fizetett díjakra vonatkozik.
  • Üzletpolitikai célú juttatást a magyar szabályok szerint kifizetőnek nem minősülő külföldi társaság is nyújthat a magánszemélynek adómentesen.
  • Magánszemély a tartós befektetési számláját adókötelezettség keletkezése nélkül helyezheti át egyik befektetési szolgáltatótól a másikhoz. Ez a lehetőség a már meglévő számlák esetén is alkalmazható.
  • Január 15. helyett a január 10-ig kifizetett munkaviszonyból származó, előző évre vonatkozó bevételt, társadalombiztosítási ellátást lehet az előző naptári év jövedelmeként figyelembe venni.
  • A pénzügyi intézmény független féllel szemben fennálló, bármilyen pénzkölcsön nyújtásából származó követelést (így nem csak a korábbi szabályozás szerinti zálogjoggal biztosított deviza alapú kölcsönszerződés szerinti kötelezettséget) belső szabályzat alapján adómentesen engedhet el, és kamatkedvezményből származó jövedelmet sem kell megállapítania.
  • A munkáltatói adómentes lakáscélú vissza nem térítendő támogatás a jövőben a munkavállaló fennálló hitelének törlesztéséhez is nyújtható lesz.
  • Az ingatlan-bérbeadásból származó jövedelmet terhelő 14 százalék mértékű egészségügyi hozzájárulást nem lehet költségként elszámolni a személyi jövedelemadó szempontjából.

Társadalombiztosítás

  • A családi kedvezmény személyi jövedelemadóban igénybe nem vett része levonható lesz a 4 százalék mértékű természetbeni egészségbiztosítási járulékból, annak felhasználása után 3 százalék mértékű pénzbeli egészségbiztosítási járulékból, majd a 10 százalék mértékű nyugdíjjárulékból. A munkáltatói járulékigazoláson járuléknemenként fel kell tüntetni az évközben érvényesített családi járulékkedvezmény összegét is. Az igénybe vett családi járulékkedvezmény nem csökkenti a biztosított ellátásra való jogosultságát.
  • Harmadik állam állampolgárai folyamatban lévő kiküldetései esetén a két éves mentességi időtartamot 2013. január 1-jétől kell számítani az egyéni járulékok és a szociálishozzájárulásiadó­fizetési kötelezettség esetén.
  • A harmadik állam állampolgárai, mint kiküldöttek mentesülnek az egyéni járulékfizetés alól a két évnél hosszabb kiküldetés esetén is, ha a kiküldetés 2 éven túli meghosszabbítására előre nem látható okból a kiküldetés első évének letelte után kerül sor, és erről a munkavállaló 8 napon belül bejelentést tesz az adóhatóságnak. A 27 százalék mértékű szociális hozzájárulási adót azonban fizetni kell.
  • A magánszemélynek – a személyi jövedelemadóval megegyezően -, nem kell bevallania a kifizetőtől származó kamatjövedelmet terhelő 6 százalék mértékű egészségügyi hozzájárulást (eho-t). Tartós befektetési számla hároméves lekötési időszakának lejárat előtti megszakítása esetén – az előzőekkel ellentétben -, a magánszemélynek be kell vallania a lekötési hozamot terhelő 6 százalék mértékű eho-t.
  • Egyértelműsítették, hogy a korábbi jogviszonyra tekintettel juttatott jövedelmet a szociálishozzájárulásiadó-kötelezettség szempontjából – hasonlóan az egyéni járulékokhoz – úgy kell tekinteni, mint amit a jogviszony megszűnése napján fizettek ki.
  • Az Országgyűlés a tervek szerint külön törvényben biztosítaná a három vagy több gyermeket nevelő foglalkoztatott után igénybe vehető szociálishozzájárulásiadó-kedvezmény kiterjesztését az eddigi 3 évről 5 évre.
  • A nem biztosított magánszemélyek által fizetendő egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege 6.810 forintra (napi összege 227 forintra) emelkedik.

Szakképzési hozzájárulás

  • A szociális hozzájárulási adó változásához kapcsolódóan szakképzésihozzájárulás-kedvezmény érvényesíthető majd kutatók foglalkoztatásával kapcsolatban.

Általános forgalmi adó

2014. január 1-jétől számos ponton változik az áfa szabályozása (az ettől eltérően ütemezett hatályba lépési időpontot külön jelöljük).

A legfontosabb változások a következők:

  • A sertés áfakulcsa 27 százalékról 5 százalékra csökken. Ez vonatkozik mind az élősertésre, mind az egészben vagy félben, frissen, hűtve vagy fagyasztott állapotban lévő házi sertésre.
  • Módosul az időszakos elszámolás („folyamatos teljesítés”) szabályozása. Időszakos elszámolás alá eső ügyletek teljesítési időpontjának az elszámolási időszak zárónapja minősül majd, míg jelenleg a fizetés esedékessége határozza meg a teljesítés napját. A jelenlegi szabályozás marad ugyanakkor érvényes a közszolgáltatási (közüzemi) szerződésekre. Az új szabályozást azon 2014. június 30-át követően kezdődő elszámolási időszak esetén kell először alkalmazni, amely esetében a fizetés esedékessége is 2014. június 30-át követő időpont. Mivel az időszakos elszámolások fogalmát is, hasonló tartalom mellett, új szóhasználat szerint határozza meg a törvény, fontos lehet azt is felülvizsgálni, hogy minden, korábban „határozott időre szóló elszámolás” vagy „részletfizetés” szabályai szerint kezelt ügylet az új fogalomrendszer szerint is „időszakonkénti elszámolás” szabályozása alá esik-e egyáltalán. 
  • A jelenlegi áfaszabályozás valóban széttagolt, és egyes esetekben nehezen alkalmazható módon szabályozza az adóalap, illetve az adó utólagos változása (például engedmények, ármódosítások, egyéb utólagos változások) esetén irányadó teendőket. A módosítások megkísérlik egységesebben és átfogóbban kezelni az ilyen utólagos változások eseteit. Így például jövőre akkor sem kell majd önellenőrizni, ha a felek utólagosan úgy változtatják meg a szerződést, hogy a korábban megállapodott ellenértéket csökkentik, vagy például átalánydíjas megállapodásoknál az időszak végén megállapítják, hogy többet számláztak ki a tényleges fogyasztásnál/vásárlásnál.
  • Pozitív változás, hogy a törvény tételesen bevezeti azt az Európai Bíróság ítéleteiben kimunkált lehetőséget, hogy az adóalany nem csak közvetlen vevője részére nyújthat az áfa rendszerében is elismert pénzbeli árengedményt, visszatérítést, hanem harmadik fél részére is. (Így például a termék gyártója akár a végső fogyasztónak közvetlenül visszatérített összeggel is csökkentheti utólag adóalapját). Megjelenik továbbá egy új elem is a szabályozásban, mely segítheti a manapság oly népszerű pontgyűjtőkártyás akciók áfakezelésének meghatározását.
  • A módosítások eredményeként a törvény a vagyoni értékű jogokat is bevonja az áfa rendszerének tárgyi eszköz fogalmába. Így az arányos áfalevonást végző adózóknak a jövőben például szoftverekre, ingatlanok hasznosítási, haszonélvezeti jogára, és más vagyoni értékű jogokra is alkalmazniuk kell a tárgyi eszközökre vonatkozó 5-20 éves „figyelési időszakot”. Az új szabályozás csak a 2014-től szerzett jogokra vonatkozik kötelezően – a már korábban megszerzett jogok esetében az adóalany dönthet, hogy az új szabályokat kívánja-e visszamenőlegesen alkalmazni.
  • A magyar áfaszabályozás – az Európai Bíróság előtt jelenleg is vitatott – egyéni sajátossága, hogy a harmadik országba irányuló export áfamentességét határidőhöz köti: a terméknek 90 napon belül el kell hagynia az Unió területét. A módosítás gyakorlati megoldást kínál a későbbi kiszállítások áfakezelésére. A 90 napon túli kiléptetés esetében az eladó továbbra is áfás számlázásra és áfa megfizetésére lesz kötelezett. Ha azonban az értékesítéstől számított 360 napon belül a termék végül mégis elhagyja az Unió területét, az eladó a korábban kibocsátott számláját helyesbítheti, és a megfizetett adót visszaigényelheti.
  • A módosítás kiterjeszti az egyes mezőgazdasági termékek fordított adózására vonatkozó szabályok időbeli hatályát. A gabonafélék és olajos magvak vonatkozásában a fordított adózás 2018. december 31-ig hatályban marad.
  • Lehetővé válik nyugta elektronikus úton történő kibocsátása, és egyszerűsödik a belépőjegyek nyugtaként való alkalmazásának lehetősége is.

Társasági adó

  • Már 10 százalékos részesedésszerzés esetén lehet élni a bejelentett részesedésre vonatkozó kedvező előírásokkal, a bejelentési határidő pedig 75 napra módosul.
  • Nem jelentős összegű hiba esetén nem kell alkalmazni az önellenőrzésre vonatkozó adóalap-növelő tételt, ha azt a feltárás napját magában foglaló adóévről szóló bevallásban veszik figyelembe, feltéve, hogy a hibával érintett adóévi adóalap meghaladja a hiba összegét.
  • Lehetővé vált a kapcsolt vállalkozások által saját tevékenységi körben végzett, azonban adóalappal szemben még nem érvényesített k+f-projektek közvetlen költségeinek adóalap-csökkentőként történő figyelembe vétele. Ennek feltétele, hogy a kapcsolt vállalkozás által kiállított, az adóévi k+f-projektek közvetlen költségét, illetve az ebből érvényesíthető kedvezmény összegét tartalmazó nyilatkozat álljon rendelkezésre, és a k+f-tevékenységek az adózók vállalkozási, bevételszerző tevékenységeihez kapcsolódjanak.
  • Már 2013-ban is alkalmazandóan pontosítják, hogy beolvadás esetén a jogutód a jogelődnél a beolvadás adóévében keletkezett veszteséget először a beolvadás napját magában foglaló adóévben veheti figyelembe.
  • Meghosszabbodik a látványcsapatsport-támogatás utáni adókedvezmény igénybevételének ideje. Azt a támogatás adóévében és a támogatási naptári évét követő hatodik naptári évben záruló adóévben lehet figyelembe venni. Továbbá módosul a kiegészítő sportfejlesztési támogatás kedvezményezettjeinek köre, és egyéb részletszabályokban is történt változtatás.
  • A filmalkotások és előadó-művészeti támogatásoknál is bevezetik a kiegészítő támogatás rendszerét, és a fentiekben leírtakhoz hasonlóan meghosszabbodik az adókedvezmény érvényesítésének ideje.
  • A továbbiakban elismert költségnek minősül a bankkártyával, hitelkártyával teljesített éttermi szolgáltatás igénybevételéről kapott nyugta alapján elszámolt költség, feltéve, hogy a szolgáltatás reprezentációs célt szolgál.
  • Ingatlannal rendelkező társaság minősítése során az ingatlanok mérlegfordulónapi piaci értéke helyett azok könyv szerinti értéke lesz mérvadó.
  • A telephely definíciója kibővül a külföldi személy által megvalósított ingatlanértékesítéssel is.
  • A kkv-k által tárgyi eszköz beszerzésére, előállítására 2014. január 1-jétől felvett hitel kamata után érvényesíthető adókedvezmény mértéke 60 százalékra emelkedik. Továbbá az általuk igénybe vehető adóalap­csökkentő tételek körét kiterjesztik a szoftvertermékek felhasználási jogának bekerülési értékére is.

Helyi adók

  • A helyi adótörvényt érintő változtatások többségében a telekadó és építményadó fogalom- és feltételrendszerét pontosítja, módosítja. Mentessé válik például a telekadó alól a belterületi, művelés alól kivett, egy hektárt meg nem haladó földrészlet, ha az igazoltan művelés alá van vonva. Mentes lesz továbbá a termék-előállító üzemhez tartozó védő-biztonsági terület.
  • Bizonyos feltételek mellett lehetővé válik központi, a 35/2008. számú PM-rendeletben meghatározott bevallási és bejelentési nyomtatvány használata.
  • Emellett egyértelművé válik, hogy jogelőd nélkül kezdő vállalkozóknak az előleg megállapítása alóli mentesség a kezdés adóéve helyett az első előlegfizetési időszakra vonatkozik.

Illeték

  • A 2013 elején bevezetett egyes illeték-módosításokkal kapcsolatban kiküszöbölték a hatályba léptető rendelkezés miatti hátrányos illetékkötelezettséget. Így ha az új szabályok szerint – tehát a 2013-ban bejelentett vagyonszerzés ügyében – megállapított illetékkötelezettség magasabb, mint az a korábbi rendelkezések szerint lett volna, úgy ez utóbbi alkalmazandó. Az esetlegesen már megfizetett különbözetet visszautalják.
  • A törvény egyértelműen kimondja, hogy az osztalékra vonatkozó követelés elengedése, továbbá bizonyos esetekben a csődegyezség keretében, felszámolási eljárás során elengedett követelés mentesül az ajándékozási illetékfizetési kötelezettség alól.
  • Szigorodik a gazdálkodó szervezetek közötti ingyenes eszközátadás, követelés-elengedés és tartozásátvállalás ajándékozásiilleték-mentességének feltétele. A mentesség nem lesz alkalmazható, ha a szerző felet olyan államban jegyezték be, amelyben a társasági adó mértéke vagy az effektív adókulcs nem éri el a 10 százalékot, vagy a részesedések értékesítéséből származó jövedelmet nem terheli a társasági adónak megfelelő, legalább 10 százalékos mértékű adó.
  • Ugyanezen szigorítás lesz érvényes a kedvezményezett részesedéscsere, kedvezményezett átalakulás, kedvezményezett eszközátruházás keretében történő átruházás, továbbá ingatlan és belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságban meglévő részesedés kapcsolt vállalkozások közötti átruházását megillető visszterhes vagyonátruházási illeték mentességével kapcsolatban is.
  • A társaságiadó-törvényhez hasonlóan módosítják a belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaság fogalmát. Ez alapján a belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaság vagyoni betétjének megszerzése, függetlenül annak cégjegyzékben feltüntetett főtevékenységétől, minden esetben visszterhes vagyonátruházási illetékkötelezettség alá esik majd.
  • Egyértelművé válik az illetékkötelezettség fennállása ingatlan és gépjármű pénzügyi lízingje esetén is, ha az a futamidő végén tulajdonátszállást eredményez.
  • A törvény kiterjeszti az ajándékozási és a visszterhes vagyonátruházási illetékmentességet a házastársak közötti ajándékozásra, vagyonátruházásra, továbbá a házastársi vagyonközösség megszűnéséből származó vagyonszerzésre.
  • A magánszemély az első lakásszerzésekor életkortól függetlenül kérelmezheti majd a pótlékmentes részletfizetést.
  • Enyhülnek a lakóház építésére alkalmas telektulajdon szerzésekor alkalmazott felfüggesztett illetékmentesség feltételének igazolására vonatkozó szabályok.

Környezetvédelmi termékdíj

  • A módosítás egyik legfontosabb eleme az ipari, illetve kereskedelmi termékdíjraktárak intézményének bevezetése 2014. július 1-jétől. A termékeket a termékdíjraktárban termékdíj-mentesen lehet előállítani, abba betárolni, készletezni, stb. A raktárak adóhatósági engedély alapján működhetnek 5 éves időtartamban, azonban a feltételek fennállása esetén az engedély újabb 5 évre meghosszabbítható lesz. A raktárak egy másfél éves átmeneti periódust követően kizárólag termékdíj­szakügyintéző közreműködésével lesznek működtethetők.
  • Változik az újrahasználható csomagolószerek nyilvántartásba vételi feltétele, továbbá a termékdíj­mentességet biztosító betétdíjas rendszer mellett megjelenne a bérleti rendszer is, amelyet környezetvédelmi hatósági engedélyhez kötnek. Ezen túl, a nyilvántartott újrahasználható raklapok esetén szintén nem merül fel termékdíj-kötelezettség, ha azokat a beszerzéstől számított 365 napig újrahasználható csomagolóeszközként, csomagolás létrehozása céljára használják fel. A törvénymódosítás a reklámhordozó papírok tekintetében kiterjeszti az adókötelezettség alá vonható termékek nevesített formáit például az egyéb feltételeket teljesítő képeslapokra, poszterekre, egyéb nyomtatott üzleti anyagokra, naptárakra is.

Kata és Kiva

  • A helyi adóról szóló törvény módosításával lehetővé válik, hogy a kisadózó vállalkozás adóévenként dönthessen az egyszerűsített, tételes helyi iparűzési adóalap alkalmazásáról. A döntés megváltoztatására már nem csak a kata-alanyiság megszűnésekor lesz lehetőség. Emellett szabályozza a törvény a mentességek, kedvezmények, beszámítási szabályok alkalmazásának részleteit.
  • Magasabb, 75 ezer forintos tételes adó megfizetésének választásával lehetőség nyílik magasabb nyugdíj-és táppénzellátásra való jogosultságot szerezni.
  • Szűkül a főállású kisadózó fogalma, így egyes esetekben csökken a tételes adóteher.
  • Előtársaságok is adózhatnak kisadózó vállalkozásként.
  • Már 2013-ra visszamenőleg a minden érintett adózót (a kisadózó vállalkozásnak minősülő üzleti partnereiről) terhelő adatszolgáltatási kötelezettség külön nyomtatványon, adóévet követő március 31-ig lesz esedékes.
  • Részben módosulnak a kisvállalati adó megállapításának szabályai.

Adózás rendje

  • A törvénymódosítás alapján az áfatörvény szerinti, belföldön nem letelepedett, illetve belföldön letelepedésre nem kötelezett adóalany mentesül a bejelentkezési kötelezettség teljesítése alól abban az esetben, ha belföldön kizárólag az áfatörvény szerinti adóraktározási eljárás hatálya alatt álló terméket értékesít, feltéve, hogy a termék az értékesítés közvetlen következményeként nem kerül ki ezen eljárás hatálya alól, vagy a terméket a vámhatóság a Közösség területén kívülre kilépteti.
  • 2014. január 1-jétől már önellenőrzésnek minősül, ha az általános forgalmi adót a vámhatóságnak a termékimportot terhelő adót megállapító határozatának módosítása miatt kell helyesbíteni.
  • Az adózó ezen túl a bevallás benyújtására előírt határidő előtt is módosíthatja a bevallását, korábban erre csak a határidő letelte után volt lehetőség. Ekkor a helyesbített adó, a költségvetési támogatás az általános szabályok szerint válik esedékessé, továbbá a bevallás benyújtásának esedékessége előtt beadott önellenőrzések kapcsán önellenőrzési pótlék nem merül fel.
  • A módosítás alapján, amikor az adóbevallásban a törvény az adózónak választási lehetőséget biztosít, az adózó kijavítás iránti kérelem útján kezdeményezheti ezen választása módosítását, kizárólag akkor, ha a módosítás az adó, adóalap, költségvetési támogatás összegét nem érinti.
  • Az ellenőrzésekről szóló megbízólevelet az adóhatóság már elektronikusan (vélhetően Ügyfélkapun keresztül) is kézbesítheti. Továbbá az adóhatóság az ellenőrzések során a nyilvántartások vezetéséhez, a bizonylatok feldolgozásához alkalmazott szoftvereket, informatikai rendszereket, számításokat is vizsgálhatja.
  • Az adóhatóságnál nyilvántartott adótartozással vagy köztartozással rendelkező adózó esetében az elektronikus fizetéseket és elszámolásokat biztosító alrendszer elszámolási számlájára átutalással teljesített, felosztási rendelkezés nélküli befizetéseket az adóhatóság ezentúl meghatározott rendben számolja el a különböző adótartozásokkal szemben.
  • Felszámolás, kényszertörlési eljárás esetén jogsértés miatt a mulasztási bírságot a felszámolóval, a volt vezető tisztségviselővel vagy – ha a felszámolást, kényszertörlési eljárást végelszámolás előzte meg – a volt végelszámolóval szemben kell megállapítani, amennyiben a jogsértés arra vezethető vissza, hogy a felszámoló, a volt vezető tisztségviselő, vagy a volt végelszámoló jogszabályban meghatározott kötelezettségeit elmulasztotta. A bírság alól csak akkor mentesülnek, ha bizonyítják, hogy a jogsértés az ő érdekkörükön kívül eső okra vezethető vissza.
  • A feltöltési kötelezettséghez kapcsolódó mulasztási bírság mértéke nem változik, azonban az elfogadott törvénymódosítás szerint nem kell a mulasztási bírság alapjába beszámítani a feltöltés esedékességének napján, valamint a mérlegfordulónapon alkalmazott árfolyamok eltéréséből adódó nyereségjellegű árfolyam-különbözetet, amennyiben az adóalapot képez.
  • Az online pénztárgépek üzemeltetésével kapcsolatos adatszolgáltatást biztosító szolgáltatás díja hatósági áras lesz a törvénymódosítás szerint. A hatósági árat a legmagasabb árnak kell tekinteni. Továbbá az online pénztárgépek üzemeltetésével kapcsolatos kötelezettségek megszegése esetén az adóhatóság egyes esetekben a mulasztási bírság kiszabása mellett üzletbezárást helyettesítő bírságot (üzlethelyiség nélkül végzett tevékenység esetén) is kiszabhat, valamint 12 nyitvatartási napra lezárhatja az üzlethelyiséget.
  • Az adópolitikáért felelős miniszter a feltételes adómegállapításban a korábbiakkal ellentétben nem az ügyletben közvetlenül érintett összes adózó, hanem kizárólag a kérelmet benyújtó adózó vonatkozásában állapítja meg az adókötelezettséget vagy annak hiányát. Ezen túlmenően meghosszabbodik a feltételes adómegállapításra vonatkozó kérelem elbírálási határideje és a kérelem díja 5 millió forintra módosul,a sürgősségi eljárásban történő elbírálás díja pedig 8 millió forintra módosul. A tartós feltételes adómegállapítás iránti kérelem díja alapesetben 8 millió forint, míg sürgősségi eljárás esetén 11 millió forint lesz az elfogadott törvénymódosítás szerint. Az adózónak lehetősége nyílik a kérelem benyújtását megelőzően személyes konzultációt kezdeményezni az adópolitikáért felelős miniszterrel, amely során a tervezett ügyletről és az eljárásról folytathatnak egyeztetést, a konzultáció díja 100 ezer forint. A feltételes adómegállapítással szembeni fellebbezés lehetőségét eltörölik, azonban az adózónak lehetősége nyílik a határozat bírósági úton történő felülvizsgálatát kezdeményezni.

Fejlesztés:

Fejlesztés:

Nemzetközi piacon való megjelenés fejlesztése a PerfActa Kft-nél

Munkatársaink:

Munkatársaink: